A vízhiányra és a klímaváltozás okozta problémákra hívta fel a figyelmet a konferencia

A rendezvényt dr. Mák Kornél, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke nyitotta meg, aki beszédében méltatta a geográfus munkásságát, és érdemeit amit az Alföldi tanyavilág és a vízpótlás kutatás területén szerzett. Ezek a tanulmányok és kutatási anyagok a mögöttünk álló aszálysújtotta nyarat figyelembe véve, különösen hasznosak. Mivel most még fontosabb az Alföld adottságainak és a vízháztartás javításának összefüggései, illetve az ebből adódó problémák megoldása, így a Duna-Tisza Közi Fejlesztési Tanács a Csatári család hozzájárulásával döntött úgy, hogy Csatári Bálint emlékére létrehozzák ezt a konferenciasorozatot. Ezen túl Csatári Bálint diplomamunka és szakdolgozat-pályázatot is alapítanak, aminek a legkiválóbb munkáit a tanácskozás keretein belül díjazzák.

A közgyűlés alelnökének beszéde után kihirdették a győztes pályamunkákat. 

Több olyan szakdolgozat is született, melyben konkrét megoldási lehetőségek vannak, illetve a gyakorlatba is beépíthető és hasznosítható megoldások. A legjobb pályamunkát a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai kar Geoinformatikai, Természet- és környezetföldrajzi Tanszékének pályázója, Konc Klementina készítette, „A talaj szerepe az aszály súlyosságában a Duna-Tisza közé” címmel.

Másodikként díjazták a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán végzett, Horváth Csongor pályamunkáját, aki Vízellátás-csatornázás specializációt választva, a „Lakossági csapadékinfrastruktúra fejlesztése, az esővíz helyben történő gyűjtésével és hasznosításával” címmel írta meg szakdolgozatát.

A rendezvény harmadik díjazottja Sánta Barbara, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kara pályázója, aki a „A Duna Solt és Harta közötti szakaszán található szigetek fejlődése dendrológiai vizsgálatok alapján” című dolgozatában a folyó és a növényzet kapcsolatrendszerét kutatja. A pályázók, azon felül, hogy a konferencia díjait átvehették, egy-egy emlékkönyvvel is gazdagodhattak, amit dr. Csatári Eszter, Csatári Bálint lánya adott át a fiataloknak.

A díjátadót követték az előadók, akik érdekes és helyenként megdöbbentő adatokkal szolgáló előadásokat hoztak a rendezvényre. Elsőként Varárus Gábor, az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársa beszélt a tanyák és külterületek kurrens szerepéről a településfejlődésben. Előadásából megtudhattuk, hogy város peremén lévő területek, melyek már-már falusi jellegű környezetet adtak az ott élőknek, most milyen mértékben, és hogyan változik a városból kitelepülő családok által. Mivel ezzel a városból való „kivándorlással” a vagyonosabb réteg él a leginkább, így rendre átformálódik a külterületek képe, ami új megoldásokat kíván a térségben.

Második előadóként a Szegedi Tudományegyetem tanára, prof. dr. Rakonczai János tartott előadást a „Talajvízszint változások és Hátság vízkészleteiben bekövetkezett változások” címmel. Dr. Dittrich Ernő egyetemi adjunktus, „Megoldás a klímaváltozásra, a vagy a változás 6 programja"” címmel tartotta előadását és könyvbemutatóját. Előadásának fő mondanivalója, hogy fel kell ismernünk a klímaváltozás okozta problémákat, és időben tenni kell ellene. Egy egyetemes szemléletváltásra van szükség az emberiség részéről, ami biztosíthatja a kiutat a lehetséges klímakatasztrófából. Előadásában konkrét megoldásokat vázolt fel az éghajlatváltozás okozta problémák orvoslására. Ehhez azonban arra van szükség, hogy ez az ügy tudatosuljon mindenkiben és közösen tegyünk lépéseket a változás irányába.