Tanszerekkel segítik a hátrányos helyzetű gyermekek iskolakezdését a kecskeméti vállalkozónők

– Önnek is és a közösségnek is szívügye a nehéz sorsú gyerekek megsegítése. Hogyan jött létre ez a kezdeményezés?

– 2018 augusztusában jött szembe velem a Védőháló Karitatív Egyesület és Adománybolt tanszergyűjtő felhívása, és valami megmozdult bennem. Felhívtam Somogyi Timit, az egyesület vezetőjét, és megkérdeztem, hogy mi az, amit eddig kevesen adományoztak. Füzetből, ceruzából rengeteg volt, de az ezekhez képest jóval drágább rajz- és technikafelszerelésekből egy sem akadt. Az iskolás és óvodás lánykáimmal bevásároltunk rengeteg festéket, temperát, zsírkrétát, de tolltartó, füzetbox és csodás türkiz iskolatáska is került a kosarunkba. Nem keveset, 40 ezer forintot költöttünk, de úgy éreztem, cseppben a tenger. Amikor Timi posztolt fotókat arról, hogy gazdára találtak a tanszerek, akkor teljesen elérzékenyültem, és tudtam, hogy következő évben megsokszorozom ezt a segítséget.

– Milyen célokat tűztek ki maguk elé a kecskeméti vállalkozónők?

– A Trendalelke Vállalkozónői Reggeli eseménysorozatot 2017-ben indítottam útjára, és a kecskeméti női mikrovállalkozók fejlesztését tűztem zászlómra. Igazi közösség kovácsolódott a résztvevőkből, véd- és dacszövetséggel felérő üzleti kötelékek és barátságok születtek. Ez egy olyan közösség, ami túlmutat az üzleti életen. A vállalkozásfejlesztés mellett társadalmi befektetőként is színre lépett a Trendalelke Vállalkozónői Közösség. 

A jótékonysági főzések kapcsán összezárt a közösségünk, és bíztam benne, hogy így lesz akkor is, amikor hátrányos helyzetű roma gyermekek beiskolázásához kérem a segítségüket. 2019-ben 15 vállalkozó hölgyből verbuváltam csapatot, és a Védőháló Egyesületen keresztül 15 roma gyermek komplett tanszercsomagját vásároltuk meg, hogy könnyítsünk a családok terhein. 2020 óta a roma gyerekek felzárkóztatásáért dolgozó Hajnalcsillag Tanoda lett a partnerünk. A kötelező iskolai oktatás után a tanodában a hátrányos helyzetű cigány gyerekek tanulását segítik, némi játékkal és kreatív foglalkozással fűszerezve. 

– A segítségnyújtásnak miért pont ezt a formáját választották? Hogyan jött az iskolakezdési támogatás gondolata?

– Jelenleg egy komplett tanszercsomag beszerzése 20 ezer forint körül mozog, ha jó minőségű holmikból állítjuk össze a pakkot. Egy elsősnél iskolatáskával együtt akár 50 ezer forintra is rúghatnak a költségek. Ezek az összegek egy sokgyermekes, mélyszegénységbe élő családnak óriási terhet jelentenek, főleg ha egyidejűleg három, négy, öt iskolás korú gyermek van otthon. Augusztusban ezt az anyagi terhet vesszük le róluk a beiskolázással. Persze nemcsak tanszerek, hanem gyermekszívnek kedves holmik is kerülnek a csomagokba. Bárdos Péterné Edit, a tanoda vezetője keresztanyának nevezett el bennünket, én pedig tündérkeresztanyának hívom a közösségünk tagjait, hiszen olyan szeretettel ajándékoznak, mintha a saját gyermekeiknek vásárolnának be. Tudok olyan példát mondani, hogy valaki a saját gyermekeinek az olcsóbb füzeteket vette meg, de az általuk pártfogolt tanodás gyerkőcnek csakis a legjobb, drága, dizájnos füzetekből vásárolt.

– Az iskolakezdési támogatás mellett más módon is segítik a családokat?

– Az örömteli szeptemberi iskolakezdés után sem engedjük el a tanodások kezét. A Varázslétra workshopokon minden hónapban egy-egy vállalkozónő ismerteti meg játékos és interaktív módon a maga szakterületét a gyermekekkel, mindezt életvezetési célzattal, hogy értsék és lássák, van miért tanulni, fejlődni. Igazi tündérkeresztanyként, 2021 karácsonyán tárgyak helyett a közös együttléttel és élményprogrammal leptük meg a gyerekeket: cirókás bábszínházi előadásra invitáltuk a tanodás pártfogoltakat advent első vasárnapján.

– Hogyan viszonyulnak a gyerekek a segítségnyújtáshoz? Milyen visszajelzések vannak az ő részükről a közösség felé?

– Kétféle érzelem tükröződik az arcokon. A gyerekek kicsit szégyenlősen, megilletődötten ácsorognak mellettünk, mi, felnőttek pedig meghatódva, könnyes szemmel nézzük őket. De már nem idegenként jövünk hozzájuk, a szégyenlőségen túl bezsebeljük a mosolyokat és öleléseket. Nem minden pártfogó vállalkozónő tud személyesen részt venni az átadón, és ez bizony okoz némi szomorúságot. 

Egy kedves példa: egy anyuka téblábolt, dossziéval a kezében az átadó utáni kötetlen beszélgetések idején. Kereste velem a szemkontaktust, így megszólítottam. „De kár, hogy nem tudott eljönni Ferike keresztanyja. Ferike megígérte neki tavaly ilyenkor, hogy jól fog tanulni. És elhoztuk a bizonyítványát, hogy megmutassuk neki. Ugye meg tetszik nézni helyette? Ugye milyen jól tanul? Egy fiútól ez nagyon jó bizonyítvány, ugye?” – kérdezte a hölgy tőlem, és én csak elismerően tudtam nyilatkozni egy jó nevű iskola által kiállított 4,61-es átlagú bizonyítványról.

– Szavaiból ítélve az adományozás a tündérkeresztanyáknak legalább olyan fontos, mint a gyerekeknek. Milyen jövőképet tart szem előtt a Trendalelke Vállalkozónői Közösség ezen a téren?

– Sokan kérdezték, hogy mi motivál bennünket a roma gyerekek beiskolázásában. Ha tudományosan nézzük, az iskolák kérései alapján összeállított tanszerek komplett beszerzésével tulajdonképpen társadalmi befektetővé váltunk a vállalkozónői közösséggel. 

Gondoskodó keresztanyaként igyekszünk végigkísérni a választott általános iskolai gyermekeket, mert ők nem csupán egy-egy nevet jelentenek egy listán, hanem reménysugarakat. Ferikén túl is vannak még jó példák a tanoda életéből. Pusztai Dorina saját költeményével arany minősítést kapott az Aranyhíd cigány vers- és prózamondó versenyen, ráadásul most szeptembertől a pécsi Gandhi Gimnáziumban, Magyarország és egyben Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó intézményében tanul tovább. Dorina az átadón nekünk is elszavalta versét. Mélyszegénységben élve könnyű elkallódni, de tündérkeresztanyaként jövőre is fogjuk majd a kezüket, hogy élhető életet élhessenek ezek a gyerekek. A tanszerekért cserébe csak mosolyokat és jó jegyeket kérünk az ellenőrzőkbe, bizonyítványokba.