Megszavazták: az államé Kalocsa üzletrésze a víziközműben

A képviselő-testület zárt ülés keretében hozott döntést arról, hogy megválik a saját, illetve a Kiskőrös és Kiskunhalas térségében lévő településekkel együtt birtokolt Kiskunvíz Kft.-ben lévő részesedésétől. Az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatást Bács-Kiskun megye középső és déli térségében biztosító cégben öt százalékos szavazatelsőbbségi joga van a városnak, ez novembertől a magyar államot illeti meg.

A zárt ülést követően dr. Filvig Géza polgármester kihirdette: a testület a víziközműrendszer üzemeltetésében lévő részesedésének, valamint „a víziközművagyonhoz tartozó, víziközmű-fejlesztésre fel nem használt források tulajdonjogának” térítésmentes átruházása mellett döntött. A határozat ismertetése alapján a magyar állam valóban ingyenesen, de nem minden feltétel nélkül jut hozzá a részesedéshez, hiszen egyelőre szavazatelsőbbségi jogot kap, majd később a törzstőke és az alaptőke emelésével, illetve új vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásával fogja azt megszerezni.

Az ülést követő sajtótájékoztatón Király Róbert önkormányzati képviselő további részleteket is elárult a döntésről. Mint mondta, bár zárt ülésen szavaztak, a közérdekből nyilvános adatok alapján kötelességének érzi, hogy teljesebb képet adjon a lakosságnak az összességében 3,2 milliárd forint értékű víziközművagyon átadásáról. Közölte: az önkormányzat Jogi és Ügyrendi Bizottsága fel sem tudott állni, hogy tárgyalja a kérdést, miközben a Gazdaság- és Turizmusfejlesztési Bizottság elutasította azt és egyedül a Pénzügyi és Vagyonellenőrzési Bizottság támogatta.

A Kiskunvíz Kft.-ben lévő kalocsai részesedés és ezzel együtt a kötelező feladatellátás a központosított Nemzeti Vízművekhez kerül, és a városatya szerint egyelőre nem világos, hogy a szolgáltatás milyen minőségben folytatódik, ahogy az sem, hogy meddig tartható a jelenlegi, befagyasztott lakossági ár. Úgy fogalmazott, „lóhalálában” hozott döntés született, egy szavazásra bocsátás előtt háromszor is módosított napirendről, holott szélesebb körű társadalmi vitát is érdemelt volna. Kérdésünkre hangsúlyozta: arra nem kapott választ, hogy a vállalatnál felhalmozott tartalékból meddig tudott volna állami beavatkozás nélkül működni a Kiskunvíz Kft., de a részesedés átengedése, ahogy máshol, itt is elsősorban a megemelkedett energiaárak és a fejlesztési lehetőségek miatt került szóba.

Önmagában a működési költségek elszállása csak apropót jelent, hiszen a vízközművek az egész országban rossz állapotban vannak és egyes becslések szerint kétezer milliárd forintos fejlesztést fognak igényelni. Ez a munka és az üzemeltetés – koncessziós formában – akár piaci szereplőkhöz is kerülhet, fűzte hozzá Király Róbert, megjegyezve: ha Kalocsa nem szavazta volna meg az átruházást, talán a régió más települései sem tennék; így viszont valószínűbb, hogy mellette foglalnak majd állást.