Kiss István gyűjteményéből nyílt kiállítás Dunapatajon

„A képírói művészet nem egy ágában tette próbára Kiss István képességeit. Akvarelljei, tusrajzai, linómetszetei, ceruzarajzai megörökítették szűkebb pátriájának, a Duna melléki tájnak számos részletét” – mondta megnyitójában Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas irodalomtörténész, címzetes egyetemi tanár. Méltatva az alkotót külön is kiemelte a pataji fejfákról készült linómetszet-sorozatát a kiállításról. „A fejfa állítás népi kultúránk része. Régi temetőinkben fogyó számban, de máig találkozhatunk velük. Sehol máshol nem lehet megtalálni a közép-európai szomszédságban” – hangsúlyozta. 

„Kiss István barátom gazdag festői, grafikusi pályáján kezdettől fogva ott volt a szándék, hogy emléket állítson szülőfaluja közegének, természeti és emberi világának, szellemiségének képi újjáteremtéséről van szó. Fényekben, színekben, tájképekben, tárgyakban, emberi arcokban, emlékhelyekben. Az itteni egyedülálló sírjelekről készült sorozata ehhez a törekvéshez kapcsolható. A fejfa ugyanis egyedi és különleges eredménye a pataji szellemnek, a helyi értéktár pótolhatatlan darabja, úgy is mondhatnám, „patajikum”. Képi, rajzi megörökítése, titkainak fürkészése a hazatérő fiú főhajtása a hagyomány előtt, s egyben üzenet az emlékezet fontos helye ez a következő nemzedékek számára” – ezekkel a gondolatokkal ajánlotta a közönség figyelmébe Kiss Gy. Csaba a kiállítást, melyet Schill Tamás néprajzos muzeológus rendezett.

A kiállításmegnyitón zongorán közreműködött Faragó Viktória, Schubert Táncok című művét adta elő, valamint Váczi Attila Koszolányi Dezső Színes tintákról álmodom című versét olvasta fel.