Tehetségműhelyekben alapozzák meg a gyerekek jövőjét a halasi Bóbita óvodában

A három telephelyen nyolc tehetségműhely működik: a Bajza utcai óvodában természeti és drámaműhely, a Felsővárosi intézményben szintén egy természeti műhely, míg a Kuruc Vitézek terén a természeti foglalkozások mellett zenei, térbeli-vizuális (művészeti), logikai-matematikai és drámaműhely várja a tehetségeket.

– Minden év elején a műhelyvezető óvónők beválogatják tehetségműhelyeikbe a nagycsoportos korú gyermekeket. Már bölcsődés, illetve kiscsoportos korban kapnak a szülők egy kérdőívet, amiből kiderül, hogy van-e a családban kiemelt érdeklődési kör (például túrázás, kutyamenhelyi tevékenység, sakk, művészet), ez már jelzés értékkel bír számunkra. Majd a 3-4 éves spontán és célzott megfigyeléseik alapján a pedagógusok látják, azonosítják, hogy kik azok a gyermekek, akik egy adott területen tehetségesek – részletezte Szeriné Ferencsik Yvette, Kiskunhalasi Bóbita Óvoda és Bölcsőde intézményvezetője a folyamatot.

Fontos megjegyezni, hogy ez a rendszer nem merev és nem kizárólag csoportokban működik. Szemerédi Tünde tehetségfejlesztő mesterpedagógus elmondta, hogy dolgoznak egyéni fejlesztés keretében is, illetve rugalmasan kezelik a műhelyfoglalkozásokon való részvételt. 

– Amikor azt tapasztaljuk, hogy egy gyermek elveszíti az érdeklődését, nem kötelezzük rá, hogy továbbra is részt vegyen az órákon, ugyanakkor, ha valakiről az előzetes megfigyelésekkel ellentétben kiderül, hogy valamiben mégis tehetséges és lelkes, akkor szeretettel fogadjuk őt a foglalkozásokon – fogalmazott Szemerédi Tünde.

Megtudtuk tőle továbbá, hogy a különlegesen kiemelkedő képességű gyermekek az óvodai évek végén Talentum-útlevelet kapnak, amit visznek tovább az iskolába, így lehetővé válik a tanuló oktatásának hatékony egymásra épülése, valamint a sikerek, eredmények követése.

Lehetőségek tárháza: robotika foglalkozás

A halasi óvoda legtöbb lehetőséget rejtő, a tehetségműhelyekben is jól hasznosítható eszközöket kínáló foglalkozása a robotika. Ezt az innovatív módszert építik be a tehetségfejlesztésbe. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával megvalósult foglalkozások hatékonyságát növeli, hogy az eszközbeszerzés (laptopotok, táblagépek, padlórobotok) segítségével minden csoportban (nem csak kizárólag a tehetségműhelyekben) megismerkedhettek ezzel a lehetőséggel a gyerekek és pedagógusok.

– Nem tiltakozunk az okoseszközök használta ellen, hanem igyekszünk megtanítani a gyerekeknek, miként használhatják fel az ezekben rejlő lehetőségeket értelmes módon, jó célokat kitűzve. Az ő jövőjükben megkerülhetetlenek lesznek ezek az eszközök, és alapvető fontosságú tudást adunk nekik a foglalkozásainkkal a későbbi boldogulásukhoz – hangsúlyozta Lengyel Erika mesterpedagógus, pályázati koordinátor.

A pedagógus kifejtette azt is, hogy a padlórobotok maximálisan illeszkednek a gyermekek életkori sajátosságaihoz, a legkülönfélébb figurák (például méhek, űrlények) széles körű témahalmazt felölelő PVC táblákkal együtt használhatók. Ebben a játékos formában rendkívül komplex módon fejleszthetik az óvodásokat. – Meg kell például tervezniük, miként jut el a méhecske a virágokhoz, ezekkel a feladatokkal jól tudják gyakorolni a térbeli tájékozódást, a jobb-bal differenciálódást. Együtt is kell működniük egy-egy feladatnál, kompromisszumokat kell kötniük, így a problémamegoldó készségük fejlődik. Ráadásul a gyerekek nagyon szeretik ezeket a foglalkozásokat és roppant könnyű ilyen formában átadni nekik az információkat – összegezte tapasztalataikat Lengyel Erika.

Bevonják a szülőket is

A halasi intézmény vezetősége fontosnak tartja, hogy a tehetséges gyermekek szüleivel is megismertessék a foglalkozásokat, megmutassák az innovatív lehetőségeket. Szemléletformáló nyílt napot tartottak számukra, ahol a szülők kipróbálhatták például a robotika foglalkozásokon használt eszközöket, megnézték, hogyan zajlik egy műhelyfoglalkozás.

Emellett minden év végén Magoncnapot tartanak az intézményben, amikor a tehetségműhelyekbe járó gyerekek és szüleik, családtagjaik együtt tapasztalhatják meg a foglalkozások hasznosságát. Minden műhely játékos feladatokkal készült, például a természetműhely kísérletekkel, a zenei műhely színes hangszereket mutatott be, és forgószínpadszerűen kipróbálhatták egymás foglalkozásait a gyerekek és szüleik. – Különösen népszerű ez a családok körében, mert sok szülő nem is gondolná, mennyi hasznos tudással gazdagodott a gyermeke. Ráadásul egy ilyen évzáró az óvodások számára élményként marad meg – mondta Szemerédi Tünde.

LEGO vonattal fedezték fel a világot

Nem is gondolnánk, mennyi kreatív eszköz és módszer használható napjainkban az óvodások fejlesztésére. Egy pályázati lehetőségnek köszönhetően a halasi óvoda 60 órás gazdagító fejlesztő tevékenységeket tartott a természeti műhelyben. Többek között digitális mikroszkópokat és LEGO vonatkészletet vásároltak. Utóbbival igazán izgalmas formában lehet tudást átadni: a gyerekek az összeszerelt vonattal képzeletben az egész világot bejárhatták a térkép útján, például állatokat utaztattak a földrészekre. Az eszközvásárlások mellett kirándulásokat, helyszíni foglalkozásokat szerveztek a gyerekeknek, míg a szüleiknek tehetség-tanácsadást tartottak.

A roma és hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére is figyelnek

Az intézmény Csengő-Csiribirik programjában roma és hátrányos helyzetű gyermekek vehettek részt. A különböző zenei korszakok sajátosságaival és a népi kismesterségekkel ismerkedtek meg az óvodások. A programok között szerepelt egy cigány lakodalomban való részvétel is, valamint Kunhegyesi Ferenc roma származású grafikussal és festőművésszel közösen eltöltött foglalkozás.