Több száz fajta növény terem a fülöpjakabi Baráth László kertjében

Az eredetileg informatikus végzettségű Baráth László és családja néhány éve egy nyugodtabb élet reményében költözött városról falura. A nyugodtabb élet azonban nem tétlenkedést jelent. László és felesége nagy lelkesedéssel vetette bele magát a kertészkedésbe. Először csak saját maguknak termeltek. Törekedve az egészséges táplálék előállítására, kertjükben semmilyen növényvédő szert nem használnak. Csalánlé, pitypang és egyéb zöldnövényekből készített trágyaleveket alkalmaznak a kártevők elleni védekezésre. Kertjükben ma már több száz fajta, a világ minden tájáról származó növényt termesztenek: dísznövényeket, fűszernövényeket, gyógynövényeket, zöldségeket, gyümölcsöket egyaránt. Fő irány azonban a paradicsompalánta, több mint hetvenfélével foglalkoznak.

A család egyik kedvence az úgynevezett orosz királynő: a piros bogyót aranysárga csíkok díszítik. Ez a fajta nemcsak mutatós, de nagyon finom is – érvelt László, aki azt is elmondta, hogy a vetőmagot is maguk termesztik, csak az újdonságokat vásárolják. Amit kipróbáltak és jónak ítéltek, azoknak a magját tovább szaporítják.

Mivel télen kevesebb a teendő a kertben, László úgy gondolta, hogy ideje kipróbálni a mikrozöldségeket, amelyekről már korábban nagyon sok jót hallott, olvasott. Mint mondta, a mikrozöldek amellett, hogy nagyon egészségesek, könnyen megtermelhetők akár a nappaliban is, ezért mindenkinek bátran ajánlja termesztésüket. Az apró növények gondozása kellemes kikapcsolódást jelent, és szemléletformálásnak is kitűnő, ezzel a módszerrel ugyanis a gyerekek is kedvet kaphatnak a kertészkedéshez.

László azt is elmondta, hogy sok mikronövénnyel kísérletezik: termeszt mungóbabot, vörös káposztát, napraforgót, borsót, búzát, retket, különböző salátákat és fűszernövényeket. Mikrozöldséget szinte bármilyen növényből lehet termeszteni. Arra kell vigyázni, hogy a termesztőközeg és a mag megfelelő minőségű legyen. László kókuszföldet használ, és komposztálható, cukornádból készült tálcákon hajtatja a magokat. Az általános palántaföld is nagyon jó, de fontos, hogy műtrágyamentes legyen – hangsúlyozta László.

Elmondta, a mikrozöldségek termesztéséhez csupán kevés termesztőközegre, vízre és fényre van szükség, akár 7–14 nap alatt ehető méretűre nő, csak a föld feletti részeket vágjuk le és esszük meg. A mikrozöldség előnye, hogy a szikleveleken kívül már valódi levelek is növekedésnek indulnak bennük, így az ízviláguk változatosabb, erőteljesebb, mint a csíráé. A mikrozöldségek tápértéke sokkal nagyobb, mint a kifejlett növényé vagy a csíráké, és ugyanannyi mag felhasználásával az egyszerű csíra mennyiségénél jóval több termelhető.

Nagy jövője van a mikrozöldségnek

A mikrozöldségek, vagyis az ehető növényi „palánták” nagy előnye még, hogy kert nélkül is bárhol megtermelhetők, teli vannak hasznos tápanyagokkal, sokféle ízű és állagú élelmet jelentenek, és egyes kutatások szerint a jövőben a mostaninál sokkal alapvetőbb feladatot láthatnak el a világ élelmiszer-biztonságában. A mikrozöldségekkel az ember képes olyan helyeken is friss, tápláló élelmet termesz­teni, mi egyébként mező­gazdasági szempontból sivatagnak számít. Nagy jövőt jósolnak a szakemberek a mikrozöldségeknek, amelyek egyelőre drága ínyencségnek számítanak. A mikrozöldségek fogyasztása nagyon sokrétű, csak a szakács fantáziáján múlik, hogy mihez alkalmazza. Lászlóék leggyakrabban salátákhoz keverik, de szendvicsbe, rántottára szórva is nagyon finom.