Galériával

2022.01.19. 19:55

Soha nem látott könyveket állítottak ki Nagykőrösön

El nem vesző gondolatok - Könyvespolci ritkaságok címmel nyílt egyedülálló tárlat Nagykőrösön, az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjteményben kedd este a Magyar kultúra Hete programsorozat keretében. A kiállításon a múzeumkönyvtár olyan több száz éves köteteit mutatják be, melyeket még nem láthatott a nagyközönség.

Horváth Péter

András Zoltán és Sikaláné Sánta Ildikó. Fotó: Horváth Péter

A város több száz éves muzeális könyvritkaságaiból nyílt kiállítás kedd este a nagykőrösi múzeumban. A kiállítás darabjai között jogi, vallástörténeti, történelmi, földrajzi, gasztronómiai és oktatási munkák is megtalálhatók. Antal Zoltán, a múzeum munkatársa és a kiállítás rendezője egy múzeumi könytárrevízió során látta meg a lehetőséget a múzeum nyilvánosság által sosem látott darabjaiban, melyek érdemesek arra, hogy egy rendhagyó kiállítás anyagát képezzék. Antal Zoltán köszöntőjében elmondta, hogy maga is megdöbbent, hogy milyen kincseket rejt a múzeumkönyvtár. A könyvek nem elsősorban Nagykőrös történetéről árulkodnak, hanem a 17-18. századi nagykőrösiek könyvekhez fűződő viszonyáról. Alapos szűrés után válogatták ki a tárlat anyagát, majd a tartalmukat is feldolgozták feldolgozták.

A kiállítást Sikaláné Sánta Ildikó, a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár igazgatója nyitotta meg, aki szerint meglepetés, hogy a múzeum mintegy 19 ezres szakkönyvtárában ilyen könyvtörténeti különlegességek lapulnak.

- A könyvek minden korban egy ország gazdagságának, műveltségének, kulturális életének jelképei voltak nyomtatott dokumentumok. Jelentős értéket képviseltek az előző korok tudását, tapasztalatait, filozófiai és gazdasági szemléletét közvetítették az utókornak. A kiállított kötetek muzeális értékük mellett jelentős könyv- és nyomdatörténeti jelentőséggel is bírnak, az egyes korokat feldolgozó irodalom- és társadalomtörténeti kutatás alapját képezik. e könyvritkaságok a magyar és az európai kulturális értékeket reprezentálják, a nemzeti kulturális örökségünk részei. Megőrzésük, állagmegóvásuk nélkülözhetetlen- szólt a korabeli kötetek jelentőségéről. 

A megnyitó után Antal Zoltán rögtönzött tárlatvezetést tartott. A kiállítás első darabja egy ismeretlen szerző tollából származó latin nyelvű kéziratos könyv, A bírósági határozatok meghozatalához szükséges intézkedések módja címmel, mellette látható Losonczy Hányoki István 1768-as  A keresztyén vallásnak világos tükre című könyve, melynek eredetijéről Bölcskei György készített kéziratos másolatot ugyanabban az évben. Helyet kapott Tacitus munkája is, melyet 1645-ben Velencében adtak ki. Még a ritkaságok között is különlegesnek számít Rotterdami Erasmus németalföldi humanista filozófus 1531-es, saját kiadású latin nyelvű könyve, ami a Görög és latin filozófusok válogatott elbeszélései elegánsan elbeszélve, az értelmezés előnyeivel feltárva Erasmus Roterdamus által címet viseli. A valószínűleg Kr.u. I. században élt római történész, Q. Curtius Rufus HIstoriarum Alexandri Magni (Nagy Sándor története) című történelmi munkája is megtalálható a kiállítás anyagában, amit 1668-ben Frankfurtban adtak ki, mellette fekszik Horatius 1658-as kiadású könyvecskéje és Justinianus császár műve 1664-es kiadással.

Szintén unikum a különlegességek között is Werbőczi István Corpus Juris Hungarici-je, ami az eredeti 1514-es törvénytár bővített kiadása 1696-ból. Mindezek mellett megcsodálhat a látogató egy gyönyörű, gót betűkkel nyomott latin-német nyelvű kézi lexikont, vagy Benyovszky Móric útleirásait 1790-ből. E könyvcsokorban szerepel Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc kancellárjának temetésén elmondott beszédeket tartalmazó kötet 1735-ből. A könnyedebb művek is helyet kaptak a tárlat korpuszában, úgy mint A Képes budai szakácskönyv 1885-ből, vagy a Magyar Kurír című lap összefűzött példányai. Történelmi munkák is képviseltetik magukat. Kazy Ferenc jezsuita szerzetes és történelem professzor A magyar királyság története 1601-től 1637-ig című összefoglaló kötetét 1737-ben adták ki Nagyszombaton, Gróf Gvadányi József Magyar Lovas Generális: A’ világnak közönséges históriája pedig 1796-ban került ki Wéber Simon Péter pozsonyi nyomdájából. Látható még több országgyűlési jegyzőkönyv a 18. századból, illetve 19 századi énekes könyv és biblia, valamint Pázmány Péter prédikációi 1768-as kiadásban. Korabeli tankönyveket is kiállítottak  a szervezők, többek között számtankönyv, magyar nyelvtanító könyv és gyermekeknek szóló természetkönyv is helyet kapott a ritkaságok sorában. 

A tárlat április 24-ig látogatható.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában