Lakossági fórumon mutatták be a kiskunhalasi gyógyfürdő terveit

Elsőként Fülöp Róbert polgármester foglalta össze röviden a gyógyfürdő­ fejlesztéssel kapcsolatban eddig történteket.

– Sokéves előkészítő és tervezőmunka előzte meg, hogy mára eljussunk idáig – emelte ki tájékoztatójában a polgármester, aki elmondta: komoly jogászcsapat dolgozott azon, hogy rendezni tudják a korábbi tulajdonviszonyokat, amely az egyik legnagyobb akadálya volt a tervezett beruházásnak.

– Sikerült megszerezni a gyógyhely minősítést, valamint fúrtak egy további kutat, amely elengedhetetlen lesz az új gyógyfürdő üzemeléséhez. Jelenleg a kiviteli terveket készítik, ezt követően közbeszerzési eljárás keretében választják majd ki a kivitelező céget

– tette hozzá a település vezetője.

– Az elkészülő beruházás nem csupán egy strand lesz, annál sokkal több, Magyarország egyik legszebb gyógyfürdője lesz a halasi – kezdte hozzászólását Bányai Gábor, Kiskunhalas és térsége országgyűlési képviselője, aki elmondta, hogy a közeli kórházban tervezett fejlesztésekkel együtt egy egészségügyi centrum is lehet majd. Kifejtette, a megvalósíthatóságra megállapodás született az állammal és a turisztikai ügynökséggel.

Kiemelte: a tervezett Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítása, valamint a város szélén megépülő logisztikai központ komoly lehetőségeket teremt a város számára, és erősíti a térségi települések szerepét is. A megye déli részét érintő tervezett útfejlesztések pedig további lehetőségeket kínálnak majd a térség lakói számára – fűzte hozzá a képviselő, jelezve, hogy a fürdőfejlesztést nem szabad megakasztani, mindenkinek a támogatására szükség van. Bányai Gábor kitért a strand területén álló kilenc darab 270 éves kocsányos tölgyfa sorsára is, amelyeket – elmondása szerint – átültetéssel szeretnének megmenteni.

A tervezett gyógyfürdő konkrét elemeit Lőrincz Ferenc vezető építész ismertette a fórumon, miután levetítették a látványterveket bemutató kisfilmet.

A mintegy százezer négyzetméteren épülő beruházás része lesz egy termál- és élményfürdő, a városi uszodában kap helyet egy harminchárom méter hosszú, huszonkét méter széles úszómedence, s épül egy tanmedence is. A külső részen épül egy szabadtéri strand is kempinggel, továbbá kutakat is fúrnak.

A fórumon a hallgatóság soraiból többen is felszólaltak, volt, aki a fejlesztéshez remélt kormányzati támogatás után érdeklődött, ennek kapcsán Bányai Gábor elmondta, hogy erre vonatkozóan konkrét megállapodás van.

Novotny Attila, a halasi úszók vezetőedzője szerint a tervezett, harminchárom méter hosszú medence korszerűtlen a versenyek rendezéséhez, az ötvenméteres medence erre alkalmasabb lenne. Lőrincz Ferenc vezető építész válaszában elmondta, hogy ezt a lehetőséget is vizsgálták, de olyan jelentős többletköltséggel járna, amelyet sok helyen a megyei jogú városok önkormányzatai sem tudnak vállalni.

Varga Judit, a Szilády Áron Református Gimnázium igazgatója úgy fogalmazott, hogy a város vezetése nem kezeli partnerként a város lakosságát. Kifogásolta, hogy nem vonták be kellőképpen a folyamatokba a civil szervezeteket, csakúgy, mint a Csetényi-­parkban, ahol szerinte nem fejlesztés, hanem rombolás folyik. Véleménye szerint a fenntarthatósági szempontokat nem vették figyelembe a tervezők. A fürdőberuházás kapcsán pedig nem érti, hogy fogadhattak el olyan terveket, amely olyan területre vonatkozik, ahol védettség alatt álló fák is vannak.

Bányai Gábor a felvetésekre reagálva elmondta: semmi akadálya annak, hogy a civilek megnézzék a környezeti hatástanulmányt, amely szerinte egyébként eddig is bárki számára hozzáférhető volt. Elmondta azt is, hogy nem támogatja a fák kivágását, egy speciális technikával a jelenlegi helyükről máshova ültetnék majd át az értékes tölgyfákat – ehhez a kormánytól kér anyagi támogatást –, a környezetvédőket arra kérte, hogy dolgozzanak együtt a fák megmentéséért. Az elkészült tervek módosítására vonatkozóan azt mondta, hogy az nagyon sok időt venne igénybe, amely veszélyeztetné a fürdőfejlesztés megvalósulását, így a város eleshetne a beruházásra várt állami támogatástól.