Kapitális gímbika került terítékre idén Kelebián

A trófeaszemlére a szomszédos területeken gazdálkodó társaságokat is meghívták, hiszen azon túl, hogy így megismerhetik egymás eredményeit, a vadgazdálkodás területén is összehangolják a tevékenységüket. Az ünnepségen Kocka Zoltán, a KEFAG Zrt. vezérigazgató-­helyettese köszöntötte az egybegyűlt vadászokat.

– Nem véletlen, hogy itt rendezzük meg a hagyományos trófeaszemlét, hiszen a Dél-Kiskunsági Vadászterület déli határán elhelyezkedő terület az elejtett vadak számát tekintve mindenképpen jelentős, hiszen az elejtett vadak közel ötven százalékát itt lövik ki – emlékeztetett. Hozzátette: mintegy hétszáz darabos alapállománnyal rendelkezik a terület, amely a felső határa annak a számnak, ami alapján az itteni terítéket évek óta bemutatják.

– A minőségi trófeáknak nagy keletje van, a vendégvadászok egyharmada belföldi, a kétharmada külföldi vendégek által lett terítékre hozva. Büszke lehet az, aki egy kelebiai dám trófeáját a falára tudja rakni – fűzte hozzá a vezérigazgató-helyettes.

Tóth Attila, a Dél-Kiskunsági Erdészet erdészeti igazgatója elmondta, elveik szerint a minőségi vadgazdálkodásra helyezik a hangsúlyt, vagyis nem a mennyiség számít.

– Mindenképp az erdő és a vad viszonyának harmóniáját kell megteremteni. Ehhez viszont nem lehet, hogy mértéktelen számú vad legyen az erdőben. A jelenlegi vadállományszám viszont ahhoz kell, hogy meglegyen az a változatosság és genetikai harmónia, ami létrehozza az itt élő kiváló kollekciót – hangsúlyozta a szakember.

A számadatokról szólva kiemelte, hogy az érmes arány 94 százalékos, tehát 36 bikából 34 érmet kapott, 24 arany-, öt ezüst- és öt bronzérmet. Hét darab öt kiló fölötti lapátos agancs van a kiállított példányok között, a legnagyobb 5,60 kilogrammos, az utána következő 5,44 kilogrammos. A kiállításon látható hat darab gímagancs is, továbbá örvendetes, hogy a legnagyobb gímbikát, amit valaha elejtettek Kelebián, most sikerült meglőni. Mint mondta, egy 11,18 kilogrammos agancsú aranyérmes gím­bikáról van szó.

Az erdészeti igazgató szólt arról is, hogy az élőhelyfejlesztéssel nem állnak meg, a kisebb kapacitású itatókutakat napelemes nagy rendszerekre cserélik, kettő kivitelezése folyik jelenleg, a vadföldeket, vadlegelőket százhektáros nagyságrendben minden évben művelik. A balotaszállási csemetekertben nyolc hektáron termelik a lucernaszénát, így a barcogást követően már cukorrépával és lucernaszénával is kedveznek a bikáknak.