Folyamatosan új kihívások előtt áll a Kecskeméti Törvényszék

– Régóta betöltötte az elnökhelyettesi tisztséget a Kecskeméti Törvényszéken, ezért jól beleláthatott a vezetői munkába. Milyen feladatokkal bízta meg dr. Bicskei Ferenc?

– Korábban a járásbíróság elnökhelyetteseként a büntető ügyszak tartozott hozzám, ezt viszonylag nagy önállósággal vittem. A törvényszéken a munkamegosztásnak van egyfelől szokásjogi alapja, másrészt a mindenkori elnöktől függ, mennyi munkát és hatáskört ad át helyettesének. Hozzám tartozott az oktatás, képzés szervezése, a szabályzatok felülvizsgálata, a minősített adatok kezelése, de számtalan ellenőrzést, vizsgálatot is elvégeztem elnök úr kérésére, és tartottam a kapcsolatot a járásbíróságok elnökeivel is.

– Milyen alapokra építkezhet?

– Bicskei elnök úr két elnöki ciklusa után olyan törvényszék vezetését vehetem át, amely rendben van, szilárd lábakon áll, ezért köszönettel tartozom neki. Lényegi irányváltásokra nincs szükség, amit esetleg máshogy kell intézni, az a folyamatosan változó kihívások miatt van, melyekre reagálni kell. Egyébként a vezetői munkába oly mértékben be voltam vonva, hogy kifejezett átadás-átvételre szinte nem is volt szükség, mert nem volt olyan elnöki ügy, amivel ne lettem volna tisztában.

– Mi a legfontosabb célkitűzése?

– Elsődlegesen az, hogy időszerű legyen az ítélkezés, és emellett megalapozott is. Az utóbbi időszakban számos jogszabály változott, amelynek következménye, hogy kevesebb ügy érkezik a bíróságokra, az új eljárási törvények pedig olyan többletlehetőségeket adnak a bíráknak, hogy koncentráltabban és gyorsabban tudnak lefolytatni egy eljárást.

Öt-hat éve egy büntetőbírónak egyszerre nyolcvan-száz folyamatban lévő ügye volt, most ötven-nyolcvan.

Húsz-harminc százalékkal csökkent az ügyérkezés, ezek alapján viszont elvárható nemcsak a hátralék, hanem a két éven túl elhúzódó ügyek számának csökkentése is. Ezen a területen már voltak eredményeink a közelmúltban. Az OBH (Országos Bírósági Hivatal – a szerző) elnöke tavaly meghirdetett egy programot: minden ilyen régi ügy bírája igénybe vehette egy tapasztalt szakmai mentor segítségét, a bírói függetlenség maximális tiszteletben tartása mellett – például munkaszervezési kérdések kapcsán. Az összesített adatok szerint a mentori program hatására a Bács-­Kiskun megyében futó két éven túli ügyek száma 160-ról 107-re apadt.

– Milyen kihívások állnak még manapság a bíróságok előtt?

– A koronavírus-járvány természetesen a mi életünkre is kihat. A Covid miatt két hosszabb leállás volt a bíróságokon, ez nyilván hátráltatta a munkát. Jelenleg is szigorú szabályok vannak az épületeinkben: maszkviselés, a tárgyalótermekben plexifalak és távolságtartás. A járvány miatt a digitalizáció előtérbe került, minden járásbíróságon felszereltünk legalább egy, de inkább két-három távmeghallgató szobát, így a megidézetteknek vagy a fogva tartott vádlottaknak nem feltétlenül kell jelen lenniük a tárgyalótermünkben, úgy is meg tudjuk őket hallgatni, ha Győrben vagy a büntetés-végrehajtási intézetben vannak. A polgári ügyszakban a Skype használata is engedélyezett, a büntető ügyszak elsődlegesen a ViaVideo rendszert használja. Ezek az eszközök nagyban segítették, hogy a Covid alatt nem torlódtak fel az ügyek, és természetesen szükség volt a kollégák oktatására, felkészülésére, hiszen meg kellett tanulni az új szoftverek és hardverek használatát. De sikeresen kiálltuk a próbát.

– Pályázatában azt olvastam, hogy a hatályon kívül helyezések terén előrelépést szeretne.

– A hatályon kívül helyezés a legsúlyosabb bírói mulasztások következménye, amikor a fellebbezés után a másodfokú bíróság felülvizsgálatra alkalmatlannak értékeli az elsőfokú határozatot. Ez elsősorban a polgári ügyszakot érinti. Ott nagyon kevés, hét-nyolc százalék a fellebbezés, ezért akár egy-két hatályon kívül helyezés is sokat ronthat a statisztikán. Nyilván ezt figyelembe kell venni, mint ahogy azokat az eseteket is, amikor a másodfok az elsőfokú döntésben nem konkrét hibát, hibákat talál, hanem a jogi álláspontja különbözik nagymértékben az elsőfokú bíróság megközelítésétől. Amiben előrelépést szeretnék, azok a visszatérő és súlyosabb eljárási szabálysértések. Szerencsére ez csak néhány kollégánál jelentkezik. Ha valakinél nem egyszeri alkalomról van szó, akkor a szakmai kollégium vezetője konzultál a bíróval, átnézi az aktákat, megbeszélik a másodfokú tanácselnök feljegyzéseit, amelyekből szintén tanulni lehet. Így remélhetőleg el tudjuk érni, hogy megszűnjenek a hibák. Hozzáteszem, sok az új eljárási jogszabály, és bár voltak ezekre felkészítő képzések, előfordulhatnak hibás jogalkalmazások.

– Létszámbővítésre lesz-e lehetőség és van-e szükség?

– A kevesebb érkező ügy miatt a járásbíróságokon nem szükséges, vélhetőleg nem is tudnánk elérni. A törvényszéki büntető elsőfok neuralgikus pont, mert itt nagyon sok „mega” ügy van, gyakran nyolcvan-száz vádlottal, több tízezer oldalnyi nyomozati anyaggal. Jellemzően csalás, költségvetési csalás a vád.

Ha mindent belead a bíró, akkor is évekig tart egy tárgyalás, hiszen maga a felkészülés is fél évet igényel.

Egyszerűen képtelenség előbb befejezni az ilyen ügyeket, főleg úgy, hogy nálunk egy-egy elsőfokú büntetőbírónak három ilyen „mega” ügy is juthat, mikor egy is elég lenne. Az OBH-nak többször jeleztük ezt az aránytalanságot, és hogy ez az időszerűség rovására is megy, ezért szükség lenne több bíró kollégára. Jelenleg bizakodó vagyok a tekintetben, hogy megkapjuk ezt a segítséget. Hogy miért van Kecskeméten ennyi nagy ügy? Ez egyrészt nyilván a helyi gazdasági viszonyokkal indokolható, hiszen egy prosperáló térségről beszélünk. De valószínűleg az is a háttérben lehet, hogy a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal – a szerző) regionális bűnügyi igazgatóságának székhelye Kecskeméten van, ők a kecskeméti ügyészekkel vannak szorosabb kapcsolatban, és ha csak minimális megyei érintettsége van az ügynek, már itt emelnek vádat, nem Szegeden vagy Gyulán.

– Milyen tervek vannak az infrastruktúra fejlesztésére?

– A Kiskőrös Járásbíróság új épületének megépítése nagyon sürgető, mert a bíróságnak jelenleg otthont adó társasház igen elavult, nyáron roppant meleg, télen pedig nagyon hideg van a termekben. A projekt a tervezési szakaszon már túl van, a kivitelezést várjuk. Komolyabb felújítás a Bajai Járásbíróságon zajlik, ez egy teljes körű külső-­belső felújítás, energetikai korszerűsítéssel, ahol a nyílászárókat is cserélték.

A legtöbb épületünk most szerencsére jó állapotban van.

Miként korábban, ezután is arra törekszünk, hogy fizikai dolgozóink rendelkezzenek valamilyen építőipari szakképzettséggel, és a karbantartás mellett például ki tudják festeni a tárgyalótermeket, bírói szobákat.

– Ha jól tudom, a zene nagy szerepet játszik az életében, hallottunk egy bírósági rockzenekarról is, amelyet dobosként erősített.

– Nagypapám zongoraművész volt, így óvodáskoromtól én is zongoráztam. A gimiben aztán átnyergeltem gitárra, Szekszárdon játszottam néhány rockbandában. Kecskeméten először egy karácsonyi ünnepségen ugrottam be a városi bíróság zenekarába. Jól szólt, sikerünk is volt, évekig zenéltünk együtt. Aztán mindegyikünknek gyermeke született, volt olyan tag, aki Kecskemétről is elkerült. Nem tudtunk eleget próbálni, fejlődni, így végül megszületett a kényszerű közös döntés, hogy abbahagyjuk. A fő hobbink az utazás, ha megtehetjük, olasz vagy spanyol városokat járunk be egy kisebb társasággal. Rengeteget járok színházba, itt van családi kötődés, hiszen a feleségem a szervezési iroda vezetője. Két gyermekünk van, kisebb fiam még sok energiánkat leköti, nagylányom egyetemista.

Névjegy

Dr. Husek Dániel 1997-ben végzett a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Utána a Szekszárdi Városi Bíróságon volt fogalmazó és titkár. Kecskemétre költözésüket követően az adórendőrségen helyezkedett el, 2001-től a Kecskeméti Városi Bíróságon lett bíró. Négy év elteltével a megyei bíróságon folytatta, 2008-tól a városi, majd 2012-től a Kecskeméti Törvényszék elnökhelyettese lett. Az elnöki pozícióra tavaly nyújtott be pályázatot (a korábbi vezető, dr. Bicskei Ferenc második hatéves mandátuma ekkor járt le), de ennek elbírálása a jogszabályi környezet miatt most vált lehetővé. Dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke november 1-jétől 2027. október 31. napjáig nevezte ki elnöknek. Nős, két gyermek édesapja.