Az Exatlonos Virág András egykori iskolájába látogatott

Füleki Anita tanárnő meghívására érkezett Virág András, aki egykoron a tanítványa volt. Andrást országszerte sokan ismerik, hiszen az év elején meghatározó szereplője volt a TV2-ön futó Exatlon extrém sportvetélkedőnek. A fiatal kecskeméti versenyző életében meghatározó a sport szeretete, hiszen hatéves kora óta karatézik. Kitartásának, tehetségének köszönhetően világkupa győztes, Európa-bajnoki bronzérmes, négyszeres magyar bajnok karatés.

A tornateremben fogadták a diákok Andrást, aki összeállított számukra egy exatlonos pályát, melyen próbára tehették ügyességüket. Plusz segítségük is akadt, hiszen a sakkos magyar órákon hetente velük tanuló terápiás yorkie kutyusok, Mirike és Dzsemi is bekapcsolódtak a megméretésbe. Gazdájuk, Borsos Andrea a kecskeméti Kutyával Egy Mosolyért Alapítvány önkéntese.

Az izgalmas versengés után az osztályteremben András mesélt a sporthoz fűződő elkötelezettségéről, az exatlonos élményeiről és a Magyar Ilonában töltött éveiről. Már az elején elárulta, nem volt jó a magatartása, sok rossz csínyt elkövetett. Ablakokat tört be, letört szekrényajtókon csúszkált a jégen. Az életének egyik mérföldköve volt, amikor 12 éves az utcán minden előzmény nélkül pofon vágták, mert nem volt cigije. Eltört az arccsontja.

Az, hogy nem tudta magát megvédeni, annyira meghatározta az életét, hogy innentől a sport lett a lehető legfontosabb a számára, és a tanulmányi eredményei is sokat javultak.

Utólag úgy gondolja, ennél jobb is nem is történhetett volna. Hat-hét éves lehetett, amikor szülei elvitték karatézni. 14 évesen már a bekerült a Magyar Válogatottba, melynek azóta is a tagja, kivétel ez az év, melyet az Exatlon miatt hagyott ki. Bízik benne, jövőre visszatérhet a válogatottba.

Az exatlonos élményei kapcsán elmondta, eredetileg már a második évadban szerepelt volna, de a járvány miatt, néhány órán múlott, hogy mégsem tudott repülőre szállni, és kiutazni Dominikára. Így 2020. december közepén jutott csak ki, és május közepéig játszott. Hatalmas és életre szóló élményekkel gazdagodott, ezek között volt negatív, pozitív egyaránt.

Azt is elárulta, hogy ezek az exatlon pályák nem olyan nehezek, mint elsőre látszanak, kitartónak kell lenni, és végigcsinálni.

A gyerekek kérdésére válaszolva elmondta, az nem jelentett számára nehézséget, hogy nem találkozhatott családjával, barátaival. Ő a rendszeres versenyzés miatt fiatal kora óta gyakran volt távol otthonától.

Adott a diákoknak egy jó tanácsot is. Nagyon gondolják meg, mit mondanak a szüleiknek, mert később számon kérhetik rajtuk. Példákat is mondott. Kisiskolásként már kijelentette, addig nem hagyja abba a karatét, amíg fekete öves nem lesz. Valahányszor gondolt rá, hogy abbahagyja, édesanyja mindig emlékeztette a kijelentésére. Ma már háromszoros fekete öves mesterfokozata van. Szintén kijelentette, hogy kijut Amerikába. Ez is sikerült neki a sportnak köszönhetően, ráadásul nem is egyszer.

A diákokat arra buzdította sportoljanak, de ne feledjék, magas szinten ez sok küzdelemmel, lemondással jár. Ő sem élhette a megszokott fiatalok életét, még mások buliztak, ő az edzőteremben küzdött. Nem sajnálja, boldog, hogy ilyen eredményeket tudott elérni. A karate mellett kick-bokszol és karata combat sportágban is versenyez.