Harminchat év tanítás után vehette át gyémántdiplomáját

Az apostagi születésű tanárnő úgy emlékszik vissza, hogy már gyermekkorától kezdve szeretett volna tanár lenni. A matematika iránti tehetsége hamar kiderült, így a kiskunfélegyházi gimnáziumi évek után a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre ment matematika szakra. Az első év után a család anyagi nehézségei miatt átkérte magát Szegedre, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára. Mint matematika–fizika tanár államvizsgázott hatvan évvel ezelőtt. Pedagógusi munkáját Apostagon az általános iskolában kezdte meg, és itt is dolgozott nyugdíjazásáig.

Mivel akkoriban fizika és matematika szakos tanárokból jól állt az iskola, kezdetben szinte minden tárgyat tanított, de mint mondja, nem bánta, mert ezzel is csak gazdagodtak ismeretei. Több év után, a nyugdíjazások miatt, végre taníthatta választott tárgyait, a matematikát és a fizikát.

A tanárnő szívesen idézi fel a hosszú pályafutása alatt átélt örömteli pillanatokat, nehézséget, próbatételeket. Minden szavából kicseng a pálya, a gyerekek iránti elkötelezettség, szeretet. Elmondta, hogy fáradságot nem kímélve, rengeteg pluszmunkával újszerű matematikaoktatást is sikerült bevezetnie az iskolavezetés és tanártársai együttműködésével, támogatásával. Elmondása szerint sok szeretetet kapott tanítványaitól, és mindig örült, amikor látta, hogy sikerült átadni tudását.

Terike felidézte, hogy a magánélete és tanári munkája szorosan összefonódott, mert egybeesett pedagógusi pályakezdése és házasságkötése Valaczka Jánossal, akivel mindenben társak voltak.

Ehhez mindkettőjük elkötelezett katolikus hite is nagyban hozzájárult. Három gyermekük született, és ma már nyolc unokájuk is van. Egész életükben meghatározó volt erős hitük, amely mindig nagy erőt adott a problémák megoldásában.

A rendszerváltozás után, 1991-ben felkérték hitoktatónak. Ekkor létrehozta az Apostagi Ifjúságért Alapítványt, amelynek átadta a hitoktatásért kapott jövedelmét. Az alapítvány az apostagi keresztény ifjúsági közösségi életet segítette. Sok-sok változatos program, létrejövő új közösség, keresztény könnyűzenei fesztivál, bel- és külföldi kirándulás fűződik ehhez az időszakhoz.

A szaktárgyi tanításon kívül osztályfőnöki majd igazgatóhelyettesi feladatokat is ellátott, segítette kollégái és a kezdő pedagógusok szakmai fejlődését munkaközösség-vezetőként, járási és megyei szinten is. Tudásával, emberségével, önzetlenségével kivívta kollégái, a diákok és a település lakóinak tiszteletét. Kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként 1977-ben Miniszteri Dicséretet kapott. Nyugdíj után is sok tanítványa volt, pályája során több száz diákot sikerült bevezetnie a sokaknak olykor bonyolult és nehezen érthető tantárgyak, a matematika és a fizika rejtelmeibe.

Valaczka Jánosné Terike ma is jó egészségben, nagy szeretetben él családja körében. Dudla Erzsébet, a helyi általános iskola intézményvezetője köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy Terike egész életében mindig csak adott, tudásából, hitéből, szeretetéből, élete példaként szolgálhat Apostag közösségének.