Amatőrök és profik mérték össze tudásukat az első malombajnokságon

Bándy György hatéves korában ismerkedett meg a malommal, nővére mutatta meg neki ezt a táblás játékot. Akkor azonban még nem foglalkozott ezzel komolyan, szinte feledésbe merült a malmozás. Csak jóval később, tíz évvel ezelőtt talált rá ismét az interneten. Akkor sem véletlenül, mert mint mondta, mentális képességeinek magas szintű felfejlesztéséhez keresett az interneten valamilyen támaszt, így talált rá ismét a malomjátékra és autodidakta módon kezdte el tanulni.

– Nagyon gyors ütemben fejlődtem ebben a játékban, mert minden nap több órát foglalkoztam vele. Online játékosokkal játszottam és folyamatosan kielemeztem a helyzeteket.

Sikerült annyira felfejleszteni a koncentrációmat és a figyelmemet, hogy akár 10–12 órát is el tudtam tölteni ezzel.

Később már olyan profi szintre fejlődtem, hogy versenyeken is megmérettem magam – mesélt a kezdetekről Bándy György, akitől azt is megtudtuk, hogy eredményes versenyzés áll a háta mögött, hiszen ma már ötszörös Európa-bajnok és hat éve vezeti a világranglistát. Ugyanakkor az első magyar játékos, aki megszerezte a Nagymester rangot a malom világszervezetben.

Bándy György arról is beszámolt, hogy három barátjával együtt elkészítettek egy adatbázisos malomprogramot, a Brillant Mill-t, amely 143 milliárd 117,5 millió helyzetet tartalmaz a nem előfordulható helyzetekkel együtt és tökéletesen kiszámolja a játszmák pontos lépésszámát. Ugyanakkor Bándy György a profi sakkozókhoz hasonlóan fejben is látja a táblát és vakon tud malmozni, fejből mondja az adatokat az ellenfelének.

Azt is megtudtuk, hogy az első országos malombajnokságot Lezsák Sándor felkérésére rendezték meg a Hungarikum Ligetben, ahol ideális körülményeket biztosítottak a versenyzők számára.

– Ez a helyszín tökéletesen alkalmas országos, Európa- és világbajnokságok lebonyolításához. Ugyanakkor ez a verseny kitűnő alkalom volt arra, hogy a pandémia után ismét személyesen játszhassunk – hangsúlyozta Bándy György főszervező. Elmondta, a versenyre korhatár nélkül bárki benevezhetett, amatőrök és profik egyaránt. Harminc versenyző körmérkőzések során mérte össze tudását, mindenki játszott mindenkivel, még visszavágót is. Így 58 játszma alatt fejleszthették tudásukat a játékosok a két nap során.

Bándy György arról is beszélt, küldetésének tartja, hogy minél több emberrel megkedveltesse ezt a szellemi sportot. Malmozás közben ugyanis egyszerre több mentális képessége is fejlődik a játékosoknak. Így például a koncentráció, az önálló és logikus gondolkodás, a következtetőképesség, a vizuális és számadatos gondolkodás, a problémamegoldó képesség és a memória. A malomjáték népszerűsítése céljával Bándy György rendszeresen jár rendezvényekre, iskolákba, ahol szívesen játszik szimultánokat is. Vannak órás malomtáblái is, ahol hatalmas korongokkal játszhatnak az érdeklődők.

A malomjáték története

Már a késő bronzkori mükénéi kultúra leletei között található malomjáték-karcolat. Elterjedése a Római Birodalomhoz köthető. Első – jelenlegi formáját mutató – ismertetése Ovidiusnak az időszámítás kezdetekor írt A szerelem művészete című művében található. Az ókori kelták számára a malomjáték ábrája szent, a gonosztól védelmező szerepet is betöltött. A középkori Angliában is nagyon népszerű játék volt, sok neves kolostor kerengőjében találták padokra vésve. A 11. és 18. század között a malom volt az egyik legnépszerűbb táblajáték, ezután fokozatosan kiszorította a sakk.