Az új törvény véget vethet a kisállatbörzéknek

– Bizonyos részeiben átgondolatlan, mely ha így lép hatályba, búcsút mondhatunk a hazai és az európai galamb- és díszbaromfi-kiállításoknak – így értékelte a várhatóan október 20-án életbe lépő, kisállattartók utazását korlátozó európai uniós Állategészségügyi Kerettörvényt (Animal Health Law – AHL) Kanalas János, a Kárpát-medencei Kisállattenyésztőkért Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki maga is évtizedek óta tenyésztő Tiszaalpáron, emellett kiállító és versenybíró is.

Az Európai Bizottság 2016-ban alkotta meg a törvényt, mely átfogóan szabályozza az állatok és az állati eredetű termékek kereskedelmi forgalmát, az EU területére lépésnek és az azon belüli szállításának feltételeit. A törvény célja, hogy a megelőzéssel minimalizálja az állatok között terjedő fertőzés lehetőségét. Az EU az új törvénnyel egyszerűsíti a korábbi bonyolult, mintegy 40 irányelvből és rendeletből álló szabályozását és átfogóan szabályozza az állategészségügy területét.

Ennek érdekében igen szigorú szabályokat tartalmaz a törvény. Egyebek mellett arról rendelkezik, hogy az állatok nem szállíthatók gyűjtőszállítással a tenyésztés helyétől 50 kilométernél nagyobb távolságra, illetve az adott országba való belépésnél és kilépésnél 21 napig terjedő karanténba kell helyezni őket, mindezen idő alatt pedig rendszeres hatósági állatorvosi ellenőrzés szükséges. Az Európai Kisállattenyésztők Szövetsége lobbija hatására a törvény hatálybalépését az Európai Bizottság kitolta idén októberre.

– A hibát ott követték el a jogalkotók, hogy bizonyos szabályozások az összes állatra vonatkoznak, állatfajtól és betegségektől függetlenül, vagyis nem tettek különbséget a hobbiállat és a haszonállat között. Egy kalap alá vették a kisállattartók kiállítási példányait a nagy tömegben szállított, profittermelő haszonállatokkal

– fogalmazta meg az alapproblémát Kanalas János, hozzátéve, hogy a haszonállatok nagy tömegű szállítása esetén a szállítási költség egy példányra vetítve elenyésző, miközben a kisállattenyésztők közül sokan nem a haszonért tenyésztenek, és a többletköltségek súlyos terhet jelentenek.

Kanalas János szerint abszurd helyzetet teremt a gyűjtőszállítás betiltása a kisállattenyésztők körében.

– A gyűjtőszállítást úgy kell elképzelni, hogy 65 tenyésztő 600 galambját az érvényes állatorvosi igazolások birtokában két teherautó elszállítja a kiállítás helyére, például Lengyelországba. A szabályozás értelmében ez úgy módosul, hogy minden tenyésztőnek külön autóval kell vinnie a maga példányait, ez adott esetben 65 autót jelent és mindegyikben két főnek kell ülnie, akik rendelkeznek hatósági szállítási jogosultsággal. E jogosítvány vizsgadíja fejenként 25 ezer forint – mutatott rá a törvény hibájára Kanalas János, hozzátéve, hogy igen ironikus helyzetet teremtenek ezzel, mivel a törvény egyik célja, hogy mérsékeljék a környezeti terhelést, de a kettő helyett 65 autóval történő szállítás mégsem ezt szolgálja.

A karanténkötelezettség is hozzájárul a tenyésztők irreálisan megugró költségeihez.

– A karantén ideje alatt legalább háromszor kell kilátogatnia a hatósági állatorvosnak, melynek költsége alkalmanként legkevesebb hétezer forint. Ha a 11 nap alatt kijön háromszor, az már 21 ezer forint, és ez a teher visszafelé is sújtja a tenyésztőket – fogalmazott a kuratóriumi elnök és hangsúlyozta: nem elfogadható, hogy ugyanazok az előírások vonatkozzanak rájuk, mint amelyek a haszonszerzés céljából tartott állatokra.

– A kisállattartók számára felmentést kellene adni, hiszen így vége a nemzeti és nemzetközi versenyzésnek.

Fontos tudni, hogy a kutatások szerint nem a galambok terjesztik a madárinfluenzát, hanem a baromfik. Nem is emlékszem járványra a köreinkben. Ezért teljesen értelmetlen ily módon szabályozni az utazásunkat, felmentést kellene adni számunkra a törvény ezen részei alól – vélekedett Kanalas János.

A kiállítói kedv csökkenése hosszú távon a gazdaságnak is árthat

Igazán problémás következménye a szabályozásnak még, hogy alaposan megritkítja a hobbi- és kisállattartókat, és ez a gazdaságnak is árt.

– Ilyen költségek mellett csak egy szűk, magas státusú elit réteg kiváltsága lesz a kisállattenyésztés és a kiállításokon való részvétel lehetősége. Egyébként is kihalófélben lévő életforma a kisállattartás, de a bürokrácia és a pluszköltség megöli a hobbit, ezzel pedig a kultúra egy fontos részét – mondta Kanalas János, hozzátéve, hogy a kisállat-felszerelési vállalkozások piaca mára mintegy nyolcmilliárd eurót tesz ki Európában. Azonban ahogy csökken a kiállítói kedv, úgy csökken majd az érdeklődés az ilyen termékek iránt, ami a piac zsugorodását okozza.

A kisállattenyésztők többek között petíciót is közzétettek azért, hogy az Európai Bizottság módosítsa a törvényt.