Sokan támogatták a kömpöci tájház létrejöttét

Kovács Antal és Szalkai Magdolna 1923-ban kötötték össze életüket és kezdték el építeni későbbi otthonukat a faluban. Az ifjú pár a Gerzsán-tanyán cselédként szolgált, ahol a gazda megengedte nekik, hogy a földterületén vályogot verjenek az építkezéshez. A főépület építése 1927-ben fejeződött be. A családnak hat gyermeke született, de két kisgyermeket korán elveszítettek. A kicsi ház bejárata eredetileg az utcafrontra nyílt, az akkori nyitott gangot pedig bérbe adták. Máté Dezső cipész, majd egy borbély is dolgozott ott. A második világháború előtt készülhetett a melléképület, ahol egy kovácsműhely működött.

A ház tulajdonosai változtak az idők során. Róluk is szólt a gyűjteményes ház avatóján a kömpöci származású csuhébábos, Nemesné Garas Klára. – 1937-ben új lakója lett az épületnek, Szilá­gyi József, akit az 1970-es évektől Tisóczkiné Bözsi néni, majd Farkas Balázsné követett. A következő tulajdonos Jójárt Jánosné Dücs Juliska néni volt. A Márton család birtokába 2012-ben került az épület, ahol most megnyithatjuk a Márton Gyűjteményes Házat – sorolta Nemesné Garas Klára, aki hangsúlyozta: öröm, hogy egy kulturális örökséggel gyarapodik falu.

A gyergyóditrói származású Márton Sándor gyűjtőszenvedélye még Erdélyből ered, és a munkája révén évek óta járja a vásárokat, ahonnan gyakran tér haza régiségekkel. A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény egyre szűkösebbé tette az otthoni életteret, így merült fel egy tájház létesítésének ötlete. A hat éve fogant gondolatot támogatta a helyi önkormányzat, de nem sikerült pályázati támogatást nyerni a gyűjteményes ház létrehozására.

Márton Sándor és felesége, Paragi Julianna, valamint három gyermekük ekkor mégis úgy döntöttek, hogy önerőből elkezdik az épület felújítását, csinosítgatását.

A kezdeményezést sokan segítették felajánlásaikkal, így rengeteg adományozó neve olvasható a kiállított tárgyaknál, ahol még az eredeti tulajdonos, Kovács Antalné hímzett kézimunkái is láthatók. Kovács Irénke néni, Csókásiné Ibike néni, Bozókiné Eta néni pedig visszaemlékezéseikkel segítették felkutatni a ház történetét.

A falu nevében Tisoczki László polgármester mondott köszönetet Mártonéknak. – Nagyon köszönjük azt a rengeteg munkát és pénzt, amivel létrehozták saját maguk és a település részére ezt a gyűjteményt – hangsúlyozta a falu vezetője, aki elmondta, hogy a település és a kistérség turisztikai életében is helyet kap a most átadott gyűjtemény. Mint elhangzott:

tervezik egy kerékpárút építését Kiskunmajsa és Ópusztaszer között, amely áthalad Kömpöcön, ahol egy kerékpáros-pihenőhely épülhet.

– Mi ugyan kicsik vagyunk és nem tudunk egész napos programot ajánlani a turistáknak, de néhány órára meg tudnak látogatni minket és itt egy szeletet láthatnak a mi életünkből, falunk történetéből – fogalmazott a polgármester.

Apró gyöngyszemmel gyarapodtak

Mártonné Paragi Julianna mindenkinek köszönetet mondott:

– A mai nap számunkra egyelőre még a hihetetlen kategóriába tartozik. Amikor évekkel ezelőtt pályázatból szerettük volna megvalósítani a gyűjteményes házat, akkor dugába dőltek az elképzeléseink. Az elmúlt pár hét kemény volt, nevettünk, szerettünk és vitáztunk, majd a végen egy „Haragszik még kend?”-mondattal kibékültünk. Reméljük, hogy sikerült ebben a Kömpöc nevű faluban egy apró gyöngyszemet létrehoznunk úgy, hogy egy picit mindenki a magáénak érezheti ezt a gyűjteményt – mondta Mártonné Paragi Julianna