Eltűnőben vannak a vadvirágok a Kiskunságból

Néhány évtizeddel ezelőtt a Kiskunságban a parcellák szélein tele voltak a vadvirággal, pipaccsal, búzavirággal, pipitérrel, szarkalábbal, konkollyal, mára már a megváltozott művelési mód, a nagy kiterjedésű monokultúrák és a rengeteg gyomirtószer miatt szinte teljesen eltűntek ezek a növények. A Kiskunsági Nemzeti Park szerint ez a jelenség sok szempontból aggasztó, hisz a gyomoknak is megvan a maguk szerepe a természetben és a fogyatkozásuk rávilágít egy, az egész világon zajló folyamatra: a mezőgazdasági területek biodiverzitásának csökkenésére.

Ezek a gyomnövények különböző időben virágoznak, így képesek folyamatosan táplálékot biztosítani a beporzást végző rovaroknak, míg ezzel szemben a termesztett kultúrnövény hatalmas területen csak rövid ideig virágzik. A magjaik pedig rengeteg magevő madárfajnak biztosítanak táplálékot.

Ahogy korábban már beszámoltunk, 2021-ben az év vadvirágának választották meg a vetési konkolyt. Ez a növény hiába gyönyörű mérgező magja miatt tömeges előfordulása egy-egy gabonavetésben veszélyessé válhat. A 20. század második felétől a mezőgazdaságban korszerűbb eljárásokat alkalmaznak, emiatt ez a növény – számos más szántóföldi gyomhoz hasonlóan – erősen visszaszorult, ezért sok helyen védetté nyilvánították. (Magyarország 1993-tól védett ez a növény.) Az utóbbi években a vegyszeres kezelések visszafogottabb használata miatt ismét terjedőben van.

Szintén közismert szántóföldi gyomnak számít a búzavirág is, amelyet dísznövényként is sokan ültetnek, szárított virágját pedig szappanok, fürdősók díszítéséhez használják, míg a belőle nyert virágvíz enyhe gyulladáscsökkentő, nyugtató hatású a bőrre.

A sokak által kedvelt pipacs a mákfélék családjába tartozik, éppen ezért vadmáknak is hívják. Ezt a növényt a gazdálkodók nem igazán kedvelik. Néhány rokonával ellentétben ópiumot ugyan nem lehet nyerni belőle, de egy virágzó pipacsmező látványos színfoltja a tájnak.

A nemzeti park közleményéből kiderült, hogy a csucsorfélékhez vagyis a burgonyafélékhez tartozó fajok közül sok tartalmaz mérgező alkaloidákat – ezeket általában arról a növényről nevezték el, amelyikből először kimutatták. Ilyen például az Atropa-ból (nadragulya) kinyert atropin, a Nicotiana-ból (dohány) kinyert nikotin. A legtöbb mérgező alkaloida megfelelő adagolásban gyógyászati célokra is alkalmazható, például az atropint pupillatágítóként használják. A reneszánsz Itáliában a mindig tetszeni vágyó hölgyek a vonzónak tartott nagy szembogárra áhítozva azt a kockázatot is vállalták, hogy akár meg is vakulhatnak a rendszeres használat következtében. A nadragulya tudományos neve, az Atropa belladonna is erre utal.

A Kiskunságban mindenütt gyakori a csucsorfélék családjának fajai közül a közép-amerikai származású csattanó maszlag, emellett a gyom mellett szórványosan a bolondító beléndekkel is találkozhatunk. Ez a növény egy méterre is képes megnőni. A nagy, fehér virágú csattanó maszlag könnyen felismerhető, egész nyáron virágzik. A magjai mérgezőek, dió vagy kis alma nagyságú tüskés tokban érlelődnek. A bolondító beléndeknek sárga alapon lilás erezetű virágai vannak. Alkaloidjai miatt erősen mérgező ő is, nem csak hallucinációt, de görcsös hidegrázást és agykárosodást is okoz.