Eldőlt: Lajosmizse és Kecskemét között villamosítják a vasútvonalat

Minderről Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója számolt be közösségi oldalán. A Magyar Közlöny június 11-ei számában megjelent kormányhatározat itt érhető el, ebben van szó a Lajosmizse–Kecskemét közötti vasútvonal villamosításáról, egyszerűsített felújításáról, akadálymentesítéséről, intermodális fejlesztéséről.

A beruházás előkészítése a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közös feladata.

– Köszönjük a számos visszajelzést, mely felhívta a figyelmet a vonal déli szakaszának fontosságára a társadalmi egyeztetések során és Szemereyné Pataki Klaudia Kecskemét polgármesterének az együttműködést a beruházás kormányzati támogatása érdekében

– írta Vitézy Dávid.

A BFK vezérigazgató közölte, márciusban jelentette meg a cég a 142-es vonal felújításáról és fejlesztéséről szóló komplex tervezési közbeszerzés felhívását, az eredményhirdetés hamarosan várható.

– A 142. számú vonal a Budapestre bejövő 11 elővárosi szakasz közül jelenleg a legrosszabb állapotú, egyetlen dízelvontatású, éppen ezért messze a lehetőségek alatt teljesít. A fővároshoz közeli jelentősebb települések (Gyál, Ócsa, Inárcs, Dabas) munkavállalóinak, iskolásainak jelentős része Budapestre ingázik (többnyire ma sajnos nem vonattal), de Dabastól délre már Kecskemét vonzása is egyre jelentősebb – írta Vitézy Dávid.

Arra is emlékeztetett, hogy a megyeszékhely közvetlen környékén, közigazgatási területén (Hetényegyházáról) a Kecskeméti Közlekedési Központ kezdeményezésre tavaly december óta már sűrűbben járnak a vonatok, ez a változás (a korszerűtlen járműpark, az utasvonzónak nem mondható megállók ellenére) sikeresnek bizonyult.

– Noha hivatalosan Lajosmizsénél véget ér a budapesti elővárosi vasúti zóna, hiba lenne a vasútvonalat nem egységként, egyben kezelni, hiba lenne, ha a fejlesztésből kimaradna a Lajosmizse–Kecskemét szakasz. A BFK részéről ezért a tervezési közbeszerzést eleve úgy írtuk ki, hogy a külső szakasz fejlesztésének megtervezése opciósan része a közbeszerzésnek. Most, hogy a Kormány biztosítja a 740 millió forintot a 25 kilométeres szakasz fejlesztésének előkészítésére, tervezésére is, nincs más dolgunk, mint lehívni majd ezt az opciót.

A kiterjesztés teljesen egybevág az utasok, az érintett térség lakóinak véleményével is. Amikor elkezdtünk foglalkozni ezzel a projekttel, az első pillanattól kezdve ilyen kéréseket kaptunk, de a május végén tartott online lakossági fórumon is markánsan megjelent az igény a Lajosmizse–Kecskemét szakasz fejlesztésére, bevonására a munkákba

– írja a BFK vezérigazgatója.

Vitézy Dávid szerint mindezt sok tényező indokolja. Így például az, hogy Kecskemét vonzóhatása igen erős a közvetlen környékén, de jelentős távolabb is. A vonal középső szakaszán így mindkét irányba, tehát Budapest és Kecskemét felé is számottevő az utazási igény.

– Éppen ezért a jövőben célszerű olyan menetrendet bevezetni, amelyben Lajosmizsén nem kell átszállni, a vonal Kecskeméthez közeli részeiről is közvetlenül lehet utazni a főváros, a Lajosmizsétől északra található településekről pedig Kecskemét felé. Illetve természetesen fontos, hogy a köztes állomásokról, megállóhelyekről egymást is közvetlenül lehessen elérni. Ugyancsak szempont, hogy a vonalon található településekről Szeged felé Kecskeméten jó átszállási kapcsolattal lehessen utazni.

A villamosított, felújított, a jelenleginél terhelhetőbb 142-es vonal bizonyos szempontból a Budapest–Cegléd–Kecskemét (100a, illetve 140 jelű) fővonal tartalékvonala, alternatívája lehet. Esetileg a teherfuvarozás (ezen belül a honvédelmi célú szállítás) és a személyforgalom esetében egyaránt számításba lehet majd venni.

A rekonstrukció után a tervek szerint lesznek olyan vonatok, amelyek Budapesttől Kecskemétig végig mennek majd a vonalon. Lajosmizse és Kecskemét között összességében félórás járatsűrűség elérése lehet a reális cél. Hasonló a terv Lajosmizsétől Budapest felé a zónahatárig, amely Gyál vagy Ócsa térségében lehet. Erről a középső szakaszról a zónázó vonatok a zónahatártól már megállókat kihagyva, gyorsan közlekednek majd a főváros belseje felé. A legbelső szakaszon, a zónahatártól befelé irányonként és óránként már négy vonat állna meg a megállókban. Ehhez a járatsűrűséghez az kell, hogy a belső szakaszon második vágány épüljön mindenhová, ahol ez nem járna a városszerkezet aránytalan megzavarásával.

A menetrendhez szükséges mértékben a zónahatártól kifelé is létesülnek rövidebb kétvágányú szakaszok. Budapest és Lajosmizse között is akadálymentes és fedett peron készül minden megállóban és állomáson. Ahol arra igények mutatkoznak, autóparkolók, kerékpártárolók épülnek. Ezen a szakaszon a környezet adottságaitól függően 80–120 kilométer per órás haladási sebesség a tervezett. A teljes Lajosmizse vonal előkészítése 2022 végéig tart, a beruházás kivitelezéséről és annak ütemezéséről ekkor születhet majd újabb kormánydöntés.