Együtt épül az elkerülő és az új Budapest–Belgrád vasútvonal

Közeleg a Budapest–Belgrád között megépítendő 160 kilométer per órás sebességű szállítási sebességre képes, kétvágányú vasút fizikai megvalósítása. A terveken az utolsó simításokat végzik az engedélyek elfogadása előtt. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a teljes magyar szakaszon tisztázódott, hol kell új pályaíveket építeni, új fogadó pályaudvart készíteni, hol várható közúti átjáró építése, földutas átjáró kiváltása vagy megszüntetése.

– A tervezés utolsó szakaszába érkeztünk – mondta megkeresésünkre Font Sándor országgyűlési képviselő. – Így valószínűleg jövő május vagy júniust követően vágányzár lép életbe a különböző szakaszokon, különböző időszakokban. A MÁV erre vonatpótló buszokkal készül, amelyek a Budapestre irányuló forgalmat helyettesítik. Ha például Kiskőrösön vágányzár van, akkor a városból a fővárosba lehet majd egy iránybusszal utazni, amely közben nem áll meg sehol. Ezzel kiváltható lesz a vágányzár.

Font Sándor beszélt az építésről is. Elmondta, hogy Magyarországon soha nem látott technológiával épül majd a vasút. Nagyon sok helyen új nyomvonalat kell építeni. Kiskőrösön vagy Soltvadkerten egy-egy kanyarvonal miatt akár több száz méterrel is arrébb kell lerakni a vasúti sínek vonalát, szemben a jelenlegivel. Soltvadkert most különleges helyzetben van. A városban találkozó 53-as és 54-es országút forgalmát csökkenti egy másik, magyar finanszírozású projekt.

Egy elkerülő út épül, amely majd félkörívben fogja körbe a várost. Délről a kiskunhalasi, a tázlári utat, a Kecskemétről érkező 54-es, a Vadkerti-tó kivezető utait metszi be, majd végül 11 kilométer után a keceli körforgalom előtt néhány száz méterrel fog becsatlakozni az elkerülő.

Az engedélyeztetés kész, a műszaki tervezés és a beárazás néhány hónap múlva megtörténik, szep­temberben kiírják a kivitelezési közbeszerzést. Ezt követően 2022 tavaszán elindulnak a munkálatok.

A tervezett elkerülő út két helyen metszi az új vasútvonalat. Az egyik Kiskőrös és Kecel irányából, a másik pedig Kiskunhalas felől. Ez utóbbi a kettes ütem. Ennél egy vita kerekedett a vasúttervezők és az utat tervező mérnökök között. Itt ugyanis egy felüljárót kellett tervezni, akárcsak a kiskőrösi körforgalomhoz becsatlakozó út esetében. Egy ívkorrekció miatt viszont a kiskunhalasi résznél nem ott megy a pályaszakasz, ahol most. A vasúti pálya magasabb az eredeti terveknél. Ezt későn közölték az úttervezőkkel, így ott a felüljáró újratervezésére van szükség. A MÁV pedig eddig még nem engedélyezte ennek a felüljárónak a kiépítését. A helyzet bonyolultságát mutatja az is, hogy eddig háromszor tartottak terepszemlét a vasúti és az útépítési műszaki főtervező szakemberek csoportjai.

– Azt gondolom, hogy ma már körvonalazódik a megoldás, de a déli metszéspontra csak az őszre tudunk visszatérni. Ami biztos:

néhány hónap múlva a soltvadkerti földtulajdonosokkal megkezdődnek a tárgyalások. Tudni kell, hogy az állam tisztességes ajánlatot tesz a termésmennyiség és a művelés minőségét figyelembe véve.

Nem mindegy, hogy a föld az egy legelő vagy egy jól termő szőlő, vagy akár gyümölcsültetvény. Ha ezt elfogadja a tulajdonos, akkor a számláján néhány hónapon belül ott a pénz. Ha nem, akkor kifogással élhet a megyei kormányhivatal és a bíróság felé. A döntéshozatal pedig elhúzódhat akár több évig is – mondta Font Sándor, majd hozzátette: a kisajátítás mindenképpen megtörténik, az építkezést ez ugyanis nem lassíthatja.

Az elkerülő a 2022. évi indulás után másfél év múlva, azaz vélhetően 2023 őszére lesz kész. Ekkora kiderül, hogy a Kiskunhalas felől az elkerülő útra felüljáró építhető-e, vagy marad a régi sorompós átjáró. Font Sándor megerősítette, hogy Kiskőrösön egy pályaív miatt lebontják a jelenlegi állomás épületét, a város pedig egy újat kap, amely megfelel a 21. század követelményeinek.

A politikus kitért arra is, hogy hatalmas géperővel indul a vasút megépítése.

A kínaiak, ha 2022 közepén elindítják a beruházást, akkor 2024 végére elkészülnek a magyar szakasszal.

Automatizált rendszerrel dolgoznak. Olyan az építőrendszer, amely maga mögött húzza azokat a kocsikat, amelyeken a sínpálya építéséhez szükséges anyagokat tárolják. Ezeket maga előtt megfelelően elhelyezi emberi érintés nélkül, rágurul a kész szakaszra, és folytatja a munkát. Ott, ahol az új vasúti szakaszok már elkészültek, azokat megnyitják, és a vasúti szerelvények azokon közlekedhetnek. Így áll vissza folyamatosan a megszokott közlekedés, mondta végül Font Sándor országgyűlési képviselő.

Borítóképünk illusztráció.