A gyimesbükki határkő másolatát is elhelyezték a halasi Trianon Ligetben

Magánkezdeményezésként indult, később széles összefogássá alakult a halasi Trianon Liget kialakításának ötlete. A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából kezdték el létrehozni tavaly novemberben az emlékhelyet a Semmelweis tér északi sarkában, amelyhez csatlakozott a halasi ’56-os Emlékbizottság, az Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület, a Hazatalálás Baráti Kör, a Konok Kunok Motoros Klub és a Szilády Áron Társaság – mondta el Pajor Kálmán, az ’56-os Emlékbizottság elnöke a Trianon Liget pénteki avatóünnepségén, a Nemzeti Összetartozás Napján.

Az emlékparkban sétányokat alakítanak ki, pihenőpadokat helyeznek majd el, első lépésként tavaly novemberben a történelmi Magyarország határait kijelölve, az összetartozást szimbolizáló öt darab tölgyfát ültettek, melyek az elszakított országrészeket jelképezik.

Az öt civil szervezet vállalta a faültetés költségeit és a Trianon Liget fölötti védnökséget. Az ültető gödrökbe az elcsatolt területek történelmi helyeiről érkező egy-egy tarisznya anyaföld került. A Délvidéki Magyarkanizsa arról a helyről küldte, ahol Anonymus krónikája szerint, 1896-ban Zuárd, Kadocsa és Bajta vezérek átkeltek a Tiszán a folyón túli területek meghódítására. A Kárpátaljaiak a Vereckei hágó közeléből, az Őrvidékiek egy 897-es országhatárkő mellől küldték a termőföldet.

A történelmi Magyarország egykori határait sárga keramitkőből rakták ki, emlékeztetve az egykori gyalázatos trianoni békediktátumra, amellyel az ország területének kétharmadát és lakosságának is közel kétharmadát elveszítette.

A Trianon Ligetben a Kiskunhalast jelképező pontra elhelyezték a Szent Koronát ábrázoló gyimesbükki határkő másolatát, amelyet Garajszki Jenő készítette el.