II. János Pál pápa születésére emlékeztek Kecskeméten

A népkonyhaként is működő Wojtyla Barátság Központ egyik legkiemelkedőbb rendezvénye minden évben, a névadójuk II. János Pál pápa születésére való megemlékezés. II. János Pál pápa 1920. május 18-án látta meg a napvilágot Karol Wojtyla néven Lengyelországban, Wadowice városában.

Az épület előtt megtartott ünnepségen elsőként Farkas Pál, a Wojtyla munkatársa emelt ki néhány érdekességet a pápa életéből. Kilenc idegen nyelven beszélt, kitűnő sportoló volt, színházat szervezett, darabokat rendezett, dolgozott kőfejtőben és vegyi üzemben mielőtt 1946-ban pappá szentelték. 1978-ban választották meg pápává, a katolikus egyház vezetője volt 2005-ben bekövetkezett haláláig. Kiemelkedett pápai munkája, hiszen többek között ő mozdította elő a más egyházakkal való kommunikációt.

Lévai Jánosné, a kecskeméti önkormányzat tanácsnoka beszédében tovább méltatta Karol Wojtylát, aki minden idők legszeretettebb pápája volt. Hozzátette: Kecskemét hosszú idő óta testvérvárosi kapcsolatot ápol a lengyel Wadowicével, a pápa szülővárosával.

Az ünnepségre elfogadta a meghívást a keceli II. János Pál Katolikus Általános Iskola és Óvoda intézményvezetője, Berger József, aki különleges gyermekkori emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel.

– Első osztályos kisdiákként a hitoktatónk átvitt minket a templomba, ahol Egon atya fogadott minket. A plébánia falán függött egy naptár, rajta egy ember piros palástban. Akkor még egyikünk se tudta, hogy ő II. János Pál pápa. Egon atya mesélni kezdett róla, hatalmas szeretettel, tisztelettel. Igazából nem tudtuk, hogy ki is ő valójában, de azt éreztük, nagyon jó ember. Akkoriban játszották a mozikban a Supermant, és én egyből arra gondoltam, ez az ember is szuperhős, csak idősebb kiadásban. Ma már tudom, hogy igazam volt. II. János Pál pápa is számos emberfeletti képességekkel bírt. A hit, a remény, a szeretet táplálta. 2005-ben meghalt, de – ahogyan a szuperhősök – számomra ő sem halt meg. Minden nap magára ölti a piros palástját és csendben vigyáz ránk – fejezte be gondolatait Berger József.

Az ünnepség végén dr. Jeney Gábor soltvadkerti plébános a pápa életútjának több különlegességéről szólt, majd életének két fontos momentumáról, a megbocsátásról, a kitartásról.

– 1981. május 13-án merényletet követtek el ellene. Utána a börtönben meglátogatta az elkövetőt és megbocsátott neki. A másik, ami miatt szuperhősként tekinthetünk rá, hogy hosszú betegségét hősiesen viselte, miközben végig vezette az egyházat. Ez is mutatja számomra, ha próbára is tesz minket az élet, gondoljunk az ő helytállására, adjon nekünk erőt – mondta végül.

Jeles ünnepet a zenés áhítat tette teljessé. Fellépett a Kodály Iskola Aurin Leánykara Durányik László karnagy vezényletével, valamint Kuna Lajos zenetanár és tanítványa, Bugya Kamilla. Az ünnepséget koszorúzás zárta.