Fiatal felnőtt korban erősebbek az allergiás tünetek

Dr. Frank Emil elmondta, hogy az allergiás nátha, vagyis szénanátha előfordulási gyakorisága az utóbbi években világszerte növekszik, aminek okai mindmáig tisztázatlanok, de számos civilizációs ártalmat joggal hibáztathatunk. A főorvost megkérdeztük, hogyan alakulhat ki az allergia?

– Az allergiás szervezetben az immunrendszer tévútra kerül, és az ártalmatlan, idegen anyagokkal, vagy más néven az allergénekkel szemben is ellenanyagot termel. Ezután a sejtekből speciális, úgynevezett közvetítő anyagok vagyis histaminok szabadulnak ki, amelyek számos hatást, tünetet – így orrnyálkahártya duzzanatot, orrfolyást, tüsszögést, szemkönnyezést – válthatnak ki – magyarázta a főorvos.

Kiderült, hogy az allergia nem örökölhető, csak az allergiás hajlam.

– Genetikai hajlam (atópia) esetén, amikor a szervezet többször találkozik az allergénnel, arra fokozatosan érzékennyé válik és megkezdi az ellenanyag termelését. A genetikai hajlamosító tényezők ellenére az allergiás betegségek egyik formája sem örökölhető, csak az allergiás hajlam.

A szakember azt is elmondta, hogy a szénanátha gőként melyik korosztályt érinti és, hogy milyen erősek a tünetek náluk.

– A szénanátha előfordulási gyakorisága fiatal felnőttkorban a legnagyobb, s ekkor a legerősebbek a tünetek is. A szénanátha idősebb korban általában enyhül, vagy elmarad. Genetikai hajlam esetén többféle allergiás betegség fejlődhet ki az élet folyamán. Például atópiás ekzema, ételallergia, esetleg asztma is. A szénanátha megjelenésére akár kisgyermekkorban is számítani lehet, de leginkább a serdülőkor táján kezdődik. Minél nagyobb az allergén termelés, annál nagyobb a valószínűsége az allergiás betegség kialakulásának – magyarázta dr. Frank Emil.

A szakember a baon.hu-nak elárulta, hogy mikor és milyen növények virágzása okoz gondok az allergiás panaszokkal küszködőknek.

– Magyarországon az évszakok és pollenek megjelenése alapján három jellegzetes szezont lehet megkülönböztetni. Tél végén és kora tavasszal (május elejéig) a fák pollenjei okozzák a fő gondot, ezek közül a legjelentősebbek a mogyoró, az éger és a nyírfa. Áprilistól megjelennek a pázsitfüvek (lándzsás útifű, réti perje) pollenjei, amelyek egészen nyár derekáig magas légköri koncentrációt érnek el.

Májustól júliusig ehhez még egyes gabonafélék (rozs, kukorica) virágpora is hozzáadódik.

A harmadik szezont a nyár végi, illetve őszi gyomok (fekete üröm, parlagfű) virágzása jelenti. A parlagfű kiemelten súlyos problémát jelent, mivel az egész ország területe nagymértékben fertőzött.

Az allergiás panaszokat könnyen megkülönböztethetjük egy vírusos légúti fertőzéstől, hiszen az előbbi tünetei sokkal tovább tartanak, míg az utóbbi tünetei akár tíz napon belül is elmúlhatnak, ha megfelelően kezeljük a betegséget.

– A heveny nátha – az esetek döntő többségében – vírusos eredetű, nem súlyos betegség, amely tüneti kezelés mellett tíz napon belül magától is meggyógyul. A vírusos nátha elsősorban télen, kora tavasszal és késő ősszel fordul elő, kísérő tünetei jellegzetesek: láz, rossz közérzet, levertség, végtagfájdalom, ezek a tünetek az allergiás nátha esetén nem jelentkeznek.

A szénanátha tünetei sokkal tovább állnak fenn, de a fennállás időtartama az allergiát kiváltó növény virágzásának időtartamától is függ

– fejtette ki a szakember.

Ha valakinek allergiás tünetei vannak, ajánlott elmennie egy vizsgálatra, ahol kiderülhet mi okozhatja nála a panaszokat.

– Leggyakrabban az úgynevezett karcolásos bőrtesztet (Prick-teszt) alkalmazzuk. Az alkar bőrének hajlító oldalán megfelelő távolságban cseppentett allergén oldatot apró, hegyes lándzsával a bőr felső rétegébe karcoljuk, majd 20-30 perc várakozás után leolvasható az eredmény. Pozitív teszt esetén a karcolás helyén piros udvarral körülvett göbcse látható – avatott be minket a szakember.

Dr. Frank Emil elmondta, hogy a kezelés legfontosabb tényezői közé tartozik a megelőzés, az allergén kerülése, és a tüneti gyógyszeres kezelés. Azt javasolja, hogy pollen szezonban keveset tartózkodjunk a szabadban, halasszuk el a szabadtéri sportolást, kerékpározást. A lakás és autó ablakát zárva kell tartani, szellőztetni csak este 22 és hajnal 4 óra között lehet. Alvás előtt mossunk hajat, rendszeres öblítéssel eltávolíthatjuk a szemből és orrüregből az odakerült pollen szemcséket. A ruhákat ne a szabadban szárítsuk. A fűnyírást pedig inkább engedjük át másnak.

A főorvost arról is kérdeztük, hogy milyen gyógyszeres kezelést tud ajánlani az allergiában szenvedőknek.

– A gyógyszeres kezelés alapvető szerei az antihisztaminok és a helyileg alkalmazott szteroidok. Az antihisztaminok – legtöbbjük szabadon kapható vény nélkül – gátolják a hisztamin hatásait, megakadályozva, hogy az a megfelelő helyekre kötődjön. Szteroidokat helyileg alkalmazunk szembe és orrba. Mellékhatásoktól még hosszan tartó kezelés esetén sem kell tartanunk. A nyálkahártya lohasztó orrcseppeket maximum 10-14 napig szabad használni, mert tartós alkalmazásuk nehezen kezelhető, úgynevezett gyógyszer okozta náthához vezethet. Számos egyéb alternatív kezelési lehetőség is létezik, az MTA által elfogadott alternatív módszerek is, például akupunktúra, természetes anyagokkal való gyógyítás – mondta el a szakember.