Újabb mentett denevérek érkeztek a tiszaugi denevértoronyba

Mint írják, a denevérek a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjának gondozásában álltak, ám most, miután megerősödtek, szabadon engedhették őket a szakemberek. Az állatokat még a tél folyamán, az utcán heverve találták meg járókelők legyengülve, rossz állapotban.

– A telelésükben megzavart állatok sorsa az emberektől függ – hangsúlyozta Nagy Ágnes, az állatkert egyik munkatársa, majd hozzátette: túlélésük szempontjából kulcsfontosságú, hogy mihamarabb a megfelelő kezekbe kerüljenek.

A megmentőknek és a gondozóknak hála, a mentőhelyen megerősödött, immár jó kondiban lévő példányok készen állnak a szabadon engedésre.

Hogy biztosítsák a denevérek biztonságos telelését és a szaporodásukhoz szükséges megfelelő körülményeket, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság tizennégy mesterséges telelőhelyet, másnéven denevértornyot biztosít működési területén az állatok számára. Ez azért fontos, mert hamarosan érkezik az állatok ellési ideje.

Szaporodási folyamat

Szaporodásuk rendkívül érdekes. A párzás nyár végén történik, de a petesejt csak tavasszal termékenyül meg, ami úgy lehetőséges, hogy a hímivarsejtek beágyazódnak a méhfalba, és itt várják a tavaszt. Itt táplálékban gazdag, ideális körülmények között zajlik le a vemhesség és az utódnevelés. Ha elérkezik az idő, akkor olyan speciális biokémiai folyamatok játszódnak le a nőstény szervezetében, melynek hatására beérik a petesejt és megtermékenyítheti a hónapok óta várakozó hímivarsejt. Nagyjából 50-70 napos vemhesség után születnek meg a kölykök, ez tehát azt jelenti, hogy körülbelül tavasz végére, nyár elejére várhatóak. A kicsiket eleinte az anya magán hordozza, majd később úgynevezett óvodában hagyják őket a szülők. Egy hónaposan már röpképesek és vadászni kezdenek, de az ivarérettséget csak másfél-két évesen érik el.

A fajtáról

A rőt koraidenevér hazánk leggyakoribb denevérfaja. Gyakran láthatjuk lakott területen és erdőkben egyaránt, rendkívül alkalmazkodó képes faj. Tömeges lehet az előfordulása a panelházak hasadékaiban, régebbi épületek tetőszerkezetében. Erdős területeken a fák odvaiban, kéregrepedésekben bújnak meg. Novembertől márciusig téli álmot alszanak, de ezt többször megszakítják. Ha enyhe az idő és kissé felmelegszik a levegő, kirepülnek búvóhelyükről és télen is vadásznak. Gyors röptűek, sebességük elérheti a 50 km/h-t. Repülés közben folyamatosan hallatják ciccegés-szerű hangjukat. Elképesztő mennyiségű szúnyogot és egyéb repülő rovart zsákmányolnak, a rőt koraidenevérek pedig kifejezetten kedvelik a nagyobb bogarakat, például a különböző cserebogarakat is. Egy denevér egy éjszaka során akár 1000 szúnyogot is elfogyaszt.

Hazánkban 28 denevérfaj él, mindegyikük védett. Amennyiben valaki épületbontás, felújítás, szerelés vagy korhadt fa kivágása közben denevérekre bukkan, értesítse az illetékes nemzetipark-igazgatóságot!