Segítséget kapnak azok, akik családjuk történetét kutatják

– Mikor kezdett el érdeklődni a családtörténeti kutatás iránt?

– Történelem szakosként mindig is érdekelt hazánk múltja, ezen belül is a 20. század áll hozzám nagyon közel. Trianon, szélsőjobboldal, málenkij robot, holokauszt és az 56-os események szerepelnek kutatásaim fókuszában. Rengeteget kutattam levél­tárakban, és éppen ebből ki­folyólag családfakutatást is végeztem.

– Hogyan jellemezné a hazai érdeklődést a családtörténeti kutatások iránt?

– Folyamatosan nő, egyre többen foglalkoznak vele, már amatőr magánszemélyek is. Továbbra is reneszánszát éli a családfakutatás. A korosztály vegyes. Míg korábban a családok erre felkértek egy-egy szakembert, ma már sokan maguk próbálják feltárni őseik múltját. Köszönhetően annak, hogy bár rengeteg adat elérhető a levéltárakban, parókiákon, plébániákon, jó ideje számos erre szakosodott internetes adatbázis révén hozzájuthatunk anyakönyvi információkhoz.

– Hány évszázadra visszatekintve találhatók meg a régi adatok, amin elindulhatnak?

– 1945 előtt a családok a Biblia hátsó részében lévő jegyzetbe írták fel a család szülötteit, a fontos évszámokat. Ezek mindig jó kiindulópontok voltak. Viszont ezek a könyvek a szocializmusban jórészt elvesztek. Így manapság újra utána kell nézni az adatoknak. A nemességkutatás persze nagyon speciális feladat, ennek is megvannak a buktatói és a szépségei. A foglalkozási arányokat tekintve a többség földműves volt, így ők leginkább a 18. századig juthatnak, míg a nemesi vagy bizonyos nemzetiségi családoknak van esélyük távolabbi évszázadokba eljutni az őseik nyomában.

– Mire kíváncsiak leginkább az emberek? Mit várnak egy családtörténeti kutatástól?

– A 90-es évek előtt érthető módon nem sokan dicsekedtek azzal, hogy nemesek a felmenői. Ez a rendszerváltás után megváltozott. Mondhatni, a legtöbben arra kíváncsiak, voltak-e nemesi, vagy zsidó, vagy nagypolgári felmenőik. Többen a családi legendáknak is utána akarnak nézni, de elárulhatom, ezek javarészt csak mendemondák. A kutatások ezeket általában nem tudják igazolni. Persze, mindig vannak kivételek, ettől szép a családfa­kutatás.

– Saját családtörténetében talált nemes ősöket?

– Nem, de én elsősorban azért is készítettem el, mert arra voltam kíváncsi, honnan származnak őseim. Azt tudtam, hogy a vezetéknevem, a Végső, arra utal, hogy Északkelet-Magyarországról származnak a felmenőim. Felvidéki Rákóczi birtokon írták össze az első Végső nevű személyt, akiről a genealógia tud. Magyar reformátusok voltak. Az én közvetlen őseim a 18. században a Felvidékről leköltöztek a Nagykunságba, majd a Délvidékre. Részesei voltak 1785-ben Bácsfeketehegy újratelepítésének. Egészen az 1700-as évekig tudtam visszakövetni a családi vonalat.

– Ön tagja a Magyar Családtörténet-kutató Egyesületnek, a MACSE-nek, melynek szervezésében megalakult a megyei családtörténeti kutatócsoport is. Vezetőjének önt kérték fel. Jelenleg hogyan működnek?

– 2019-ben még programot valósítottunk meg, és szervezni kezdtük a 2020-as évet is. Ám jelenleg, a járványhelyzet miatt, a Bács-Kiskun megyei csoportunk online tartja a kapcsolatot. Ezen a platformon tudunk segíteni a családtörténeti kutatásban. Nem feltétel a MACSE-tagság, bárkit szívesen elindítunk ezen a néha rögös, de szép úton. Vannak nagyon tapasztalt családfakutató tagtársak, és olyanok is, akik most vágtak bele ebbe a nemes feladatba. Nem az a célunk, hogy valakinek elkészítsük a családfáját. Tapasztalatcsere, információk átadása és egymás segítése a főbb célkitűzésünk. És persze reméljük, hogy megindulhat majd a pandémia után a nyitott fórumok, előadások szervezése is.

– Merre indulhat el ma egy amatőr?

– Manapság már sokkal könnyebb helyzetben vannak a családtörténet iránt érdeklődők. Mi még egy-két évtizeddel ezelőtt a levéltárakban mikrofilmeket néztünk, anyakönyveket lapozgattunk hosszú órákon át az adatokért. Ma rengeteg adat digitalizálva van, főként 1920 előttről, így otthonából bárki elkezdheti a munkát a speciális honlapokon. Ráadásul más út nagyon nincs is, hiszen most a levél­tárak zárva is vannak.

– Milyen honlapokat érdemes böngészni?

– A MACSE weboldalán főként a magyarországi személyek adatai találhatók meg. Az egyesület önkéntesei, tagjai immár 25,9 millió nevet dolgoztak fel, indexeltek. Ha a felmenők Európa más országaiból, tengerentúlról származnak, akkor pedig a Family Search-oldal lehet nagy segítség. Persze, vannak más tematikus oldalak, érdemes böngészni a témában. Aki nagyon beleássa magát, a családjából akár több száz, vagy több ezer nevet is felkutathat, de persze ez rengeteg időt és kitartást is igényel.

– Milyen adatokra van szükség az induláshoz?

– A nagyszülők, dédszülők születési, halálozási, valamint házasságkötési napra pontos dátuma már ígéretes kezdet lehet. Sajnos, sok családban már a nagyszülők adatainak összegyűjtése is nehézséget okoz. Ám nem szabad feladni. A szakemberek vagy egy ilyen családfakutató csoport sokat segíthet a taná­csaival.