Nem várt „küldemény”: postaládánkba fészkelhetnek a széncinegék

A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon. Hagyományosan harkályodúkban költ és a mesterséges odúkban is szívesen fészkel. Sikerének hátterében többek között az áll, hogy rendkívül változatos, a klasszikus rovartáplálék mellett meglepően nagy zsákmányállatokat is tartalmazó tápláléklistája (törpedenevérek, énekesmadarak, elhullott nagyvadak tetemei, nagyobb ragadozómadár elejtett pocok zsákmánya), szaporasága (évente több fészekaljat is nevelhet, az utolsót akár október – november folyamán), valamint a más fajok számára kevéssé vonzó fészkelőhelyekbe költözés képessége áll – írja holnapján a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A leggyakoribb úgynevezett techno-fészkelőhelyet jelentő postaláda mellett találták már fészket alagcsőben, vázában, kerítések és korlátok üreges részeiben, útterelő bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben, utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is.

Előfordul, már olyan is, hogy nem a fészkelőhely, hanem a fészek anyaga volt szokatlan, amikor egy széncinege a teniszlabda bolyhos külsejét tépkedi le és azt használja fel a fészekhez.

A többi cinegefajhoz képest a széncinege kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészkelőhelyekhez.

A Magyarországon elterjedt, hagyományos postaládatípus méreteit tekintve nagyon hasonlít a széncinegék természetes harkályodúihoz és a mesterséges odúkhoz.

A fészkelőhelyet kereső madarak természetesen nem tudhatják, hogy a postaládát napi szinten használjuk. Az oda dobált küldemények veszélyesek lehetnek a tojásokon ülő madárra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt, de emellett a lakók és a postai dolgozók számára is kényelmetlenséget jelenthet, hiszen bő egy hónapon át nem lehet a megszokott módon kézbesíteni a küldeményeket. A probléma kezelésére több megoldási lehetőség közül választhatunk az egyesület szerint.

Ha a madarak nem tudnak beköltözni a postaládába, akkor ez a probléma nem alakulhat ki, ehhez olyan postaládát kell felszerelnünk, melynek levélbedobó-nyílását felső zsanéros billenőajtó védi.

Az egyesület elárulta, hogy a széncinegék nagyon jól telepíthetőek „B” típusú mesterséges odúkkal. Ezeket a közhiedelemmel ellentétben nem csak fák magasára, de épületekre és akár kerítésre is kihelyezhetjük.

Ilyen odúkihelyezéssel nemcsak megelőző céllal, de az követően is próbálkozhatunk, ha észrevettük a cinegék postaládába költözését. Az MME azt tanácsolja, hogy ilyenkor mielőbb tegyük ki az odút közvetlenül a levélszekrény mellé, és ekkor még lehetőleg röpnyílással kifelé. Az átköltözés sikere érdekében az első néhány órára (ha szükséges, akár néhány napra) zárjuk le, tömjük be a postaláda nyílását, hogy a fészeképítés lázában égő madarak mielőbb a szomszédos odú arasznyira levő röpnyílását kezdjék el használni. Néhány nappal később, vagy a fészek megépültét követően, a kifelé néző röpnyílású odút nyugodtan befelé fordíthatjuk – a szülők percek alatt megtalálják és megszokják a más felé néző bejáratot.

A széncinegék alkalmazkodóképes fészeképítési viselkedését ismerve ablakodúk kihelyezésével is próbálkozhatunk.

A madarak számára kockázatot jelentő fészkelőhelyek kiváltását a kora tavaszi mesterségesodú-kihelyezés is segíti. Az őszi fő időszak mellett a február–március a második legfontosabb időszaka a kampányszerű, akár tömeges odúkihelyezéseknek.

Képeink illusztrációk.