Az ebéd mellé ajándék is járt Kecskeméten

Karácsony első napján Varga László, az Ízfaktor Kft. ügyvezetője és a vállalkozó családja felajánlásával juthattak meleg ételhez a rászorultak. Bibliai gondolatokkal Hodánics Tamás kórházlelkész szolgált. Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere adományait és ünnepi üdvözletét Balogh Andrea Johanna, az EMMI főosztályvezetője adta át.

Balogh Andrea Johanna szájmaszkokat és női-férfi ruhaneműt is hozott a szegényeknek. Az adományosztást Tőzsér Judit, a Gong Rádió alapítója koordinálta, aki a Wojtyla sorsközösség állandó támogatója.

Prof. Dr. Kásler Miklós levelében a következőket írta:

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ősi magyar hagyományainknak és keresztény gyökereinknek ugyanaz az alapja: a szeretet. Ennek a határtalan szeretetnek a megnyilvánulásaként teremtette meg Isten a világot, majd ettől a szeretettől vezérelve küldte a földre egyetlen Fiát, aki megváltást hozott az emberiségnek. Ez a szeretet vezérelte Szent Istvánt a keresztény magyar állam megalkotásában, Szent Erzsébetet, amikor árvaházat és kórházat alapított, betegeket ápolt, Boldog Batthyány-Strattmann Lászlót, a szegények orvosát, Boldog Salkaházi Sára vértanút, aki a második világháború pusztításai közepette saját életét feláldozva mentette üldözöttek százait.

Ebből a szeretetből alakult ki többi alapértékünk: a tisztelet, a tisztesség, a szolidaritás, az alázat, a felelősségvállalás, a gondoskodás, az elesettek segítése. A történelem folyamán, a kezdetektől egészen a mai napig, a magyar társadalom többsége mindig jelesre vizsgázott, amikor embertársainkon kellett segíteni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Gondolkozzunk el egy kicsit a karácsony valódi jelentésén. A karácsony a szeretet, a család, az élet, és a lelkünkben mélyen gyökerező hit ünnepe. Gondoljunk azokra a honfitársainkra, akiknek életkörülményei nem teszik lehetővé, hogy gondtalanul élhessék át a karácsony csodáját. Ha nekik segítünk, egyben saját magunkon is segítünk, és karácsony ünnepén tiszta lelki békére lelhetünk, tudva azt, hogy mások számára is széppé tettük az ünnepet.

Az év minden napján, de különösen karácsonykor, az elmélyülés idején jussanak eszünkbe Krisztus Urunk szavai: „Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. (...) Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.”

Mindnyájuknak áldott, szeretetteljes karácsonyt kívánok!”