kecskemét

2020.10.08. 11:30

Bíznak a jövő évi Csiperó megrendezésében

A napokban ünnepelte megalakulásának harmincadik évfordulóját a Csiperó Fesztivál megálmodója, az Európa Jövője Egyesület. A járványhelyzet sajnos nem tette lehetővé a jubileum méltó megünneplését, Berei Andrea elnököt mégis arra kértük, elevenítse fel az elmúlt három évtized mérföldköveit, és meséljen terveikről.

Sebestyén Hajnalka

Európa Jövője Egyesület elnöke, Berei Andrea

Fotó: Bús Csaba

– Mi történt pontosan 1990. szeptember 29-én?

– Farkas Gábor 150 kecskeméti polgárral megalapította az Európa Jövője Egyesületet, azzal a céllal, hogy a kecskeméti gyerekeket megismertesse más országok gyerekeivel, kultúrájával. Ennek érdekében gyermektalálkozót szerveztek Kecskeméten. A személyes találkozások kapcsán a gyerekek bepillantást kaptak a más országokban élők mindennapjaiba. Sokan talán nem is tudják, de az első öt évben az egyesület elnöke Kis János evangélikus lelkész volt, Farkas Gábor ügyvezető elnöksége mellett. 1995-től vezette elnökként Farkas Gábor az Európa Jövője Egyesületet, egészen a 2017-ben bekövetkezett haláláig. Az alapítók akkor még maguk sem gondolták, hogy ekkora mozgalommá növi ki magát az Európa Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozó, azaz a Csiperó.

– Mikor volt az első találkozó?

– Az első gyermektalálkozót 1991 júliusában tartották meg Kecskeméten, majd kétévente folytatódott a találkozók sorozata. Az alapítók úgy tervezték, hogy az első évben érkeznek a külföldi gyerekek a magyar családokhoz, majd a következő évben történik a viszontlátogatás. Ez alól két kivétel volt. 1996-ban – a Millecentenárium alkalmából – Kecskeméten Csiperó Fesztivál is zajlott, utána pedig még azon a nyáron megtörténtek a csereutazások is. Idén pedig a koronavírus-járvány miatt maradt el a fesztivál, melyet – reményeink szerint – 2021-ben megtarthatunk, és onnantól kezdve ismét páratlan évben lesz a találkozó, párosban a viszontlátogatás.

– Visszatekintve, melyik fesztivál volt a legsikeresebb?

– Minden év nagyon jól sikerült, így nehéz lenne kiemelni egyet is. Az azonban tény, hogy az uniós csatlakozás környékén volt a legmagasabb a csoportok száma. Minden alkalommal sok száz gyermeket szólít meg a Csiperó, de ez a szám 2002-ben és 2004-ben az ezret is megközelítette, mely körülbelül húsz ország harminc csapatát jelentette. Ez annak is köszönhető volt, hogy hazánk előtt hivatalosan is kitárta kapuit Európa, és még több ország jelentkezett.

– Vannak állandó csoportok, akik visszatérnek?

– Több is, főként a határon túli, magyarlakta településekről. A sort azonban mindenképpen Kecskemét török testvérvárosa, Rodostó vezeti, ahonnan minden alkalommal érkezett csoport. Hozzájuk hasonlóan az osztrák testvérváros, Dornbirn is szinte mindig küldött gyerekeket.

– A 2000-es évek közepétől már Európa határain túlról is fogadtak csapatokat. Mondana néhány példát?

– A japán testvérvárosból, Aomoriból 2004-ben érkeztek először fiatalok, és legutóbb 2018-ban is nálunk vendégeskedtek. Rajtuk kívül említhetném még az indiai, a koreai fia­talokat is.

– A kecskemétiek körében töretlen az érdeklődés a Csiperó iránt?

– Igen, aki egyszer is részt vett benne, jó szívvel ajánlja tovább. Ez egy páratlan lehetőség és egy életre szóló élmény minden gyermeknek. Kecskeméten szinte minden általános és középiskola részt vett a vendégek fogadásában, sokan több alkalommal, rendszeresen is partnereink. Rövid idő elteltével a környékbeli települések is jelezték részvételi szándékukat. Például az ágasegyházi, a tiszakécskei, a kerekegyházi iskolák rendszeres fogadók, sőt, az utóbbi években Lajosmizse is csatlakozott e körhöz.

Berei Andreát 2017-ben, Farkas Gábor halála után választották meg az egyesület elnökének
Fotó: Bús Csaba / Petőfi Népe

– Mindig van elegendő pénz a színvonalas megrendezésre?

– Szerencsére – munkánk elismeréseként – egyre több vállalkozás állt az egyesület mellé támogatóként. Kecskemét városa is a kezdetektől hozzájárul a gyermektalálkozók megrendezéséhez, számos hazai és uniós pályázaton rendszeresen nyerünk támogatást. Hozzátenném, nemcsak a fesztivál megszervezésére jut e pénzekből, hiszen a gyerekek kiutazásához is mindig nyújtunk anyagi támogatást a családoknak.

– Mivel telnek most a napjaik az egyesületnél? Szervezik már a jövő nyári Csiperót?

– Normál esetben ilyenkor, ősszel küldjük ki a meghívókat. Most ez az időpont az év végére csúszik, várjuk, hogyan alakul a járványhelyzet. Első körben azokat hívjuk, akik már jelentkeztek az idei nyárra. Azonban folyamatosan keresünk új partnereket, csoportokat is. A Csiperó mellett más tevékenysége is van az egyesületnek. Jelenleg két projektben veszünk részt. Az egyik a Kreatív Európa Program keretében megvalósuló zenei projekt, melyben belga fő partnerünk mellett olasz és lengyel szervezetekkel dolgozunk együtt. A program célja, hogy nyugat-balkáni kórusokat integráljunk be egy európai ifjúsági zenei fesztiválba. Az Európa Jövője Egyesület egy szerb kórust keresett meg, amely egy kecskeméti kórussal együtt fog dolgozni. A másik a Tre­molo projekt, szintén az Európai Unió Kreatív Európa Program támogatásával, ahol mi vagyunk a fő pályázók, egy szicíliai (Catania) és egy vajdasági (Orom) egyesület csatlakozott hozzánk. Ezek az egyesületek ifjúsági, világzenei fesztiválokat szerveznek. A programban fiatal zenészeket keresünk, akik mentorok segítségével közös zenei alkotásban vesznek részt. Jövő nyáron mindhárom városban koncerteznek majd, így a Csipe­rón is bemutatják közös produkciójukat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában