Mesterséges homokfalakon fészkelnek a vándormadarak

Ha valaki rejtőzködő életmódot folytató, kistestű, de igen mozgékony madarakat akar megfigyelni, annak türelmesnek kell lennie, és az sem nem árt, ha az alkalmi ornitológusnál van távcső, netán egy komoly teleobjektívvel felszerelt fényképezőgép.

A villámgyorsan cikázó madárhad persze szabad szemmel is lenyűgöző látványt nyújt, de csak távolról lehet őket szemlélni, mert ha valaki megközelíti a kolóniát, akkor eltűnnek költőüregeikben, vagy a magasban repkedve várják a „behatolók” távozását.

Mélykút határában, a szabadkai országút mellett található az egyik mesterséges partfal, amit idén alakítottak ki, de máris 70-75 lakott üreget számlált össze a helyi természetvédelmi őr. A helyszín egy rekultivált szeméttelep, pontosabban egy régi homokbánya területe, amit korábban már a terepmotorosok is fel­fedeztek.

– Egy fiatal mélykúti természetvédő, Bábity Dávid hívta fel a figyelmünket először a bányában fészkelő madarakra. Felvettük a kapcsolatot a nemzeti park szakembereivel, és az önkormányzat munkagépeivel egy nap alatt elkészült az új partfal – mesélte Kovács Tamás, a település polgármestere, aki úgy véli, idővel bővíteni is lehet majd a homokfalat, ami elsősorban a színpompás gyurgyalagok költőhelye lett.

– Mivel természetes módon ma már ritkán keletkezik friss partfal, szükségük lehet emberi segítségre – magyarázta Tamás Ádám, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője, aki a „legszínesebb” madarainkról elmondta, hogy akadnak példányok, melyek az Egyenlítőtől délre is eljutnak Afrikába és onnan térnek vissza tavasszal.

Nem sok időt töltöttünk a helyszínen, de a gyurgyalagok és a partifecskék mellett más madarak is megjelentek: előbb egy vörös vércse szitált az égen, majd népes seregélycsapat tartott légi formagyakorlatokat.

Bácsalmástól úgy négy kilométerre, az óalmási egykori homokbánya – amit sajnos sokan illegális szemétlerakónak is használtak – löszös-homokos oldalfala mintegy félezer partifecske otthona lett, és költenek ott gyurgyalagok is. A helyi önkormányzat ott is segítette a partfal kialakítását, az illegális behatolók elől pedig sorompóval és földkupacokkal is elzárták a területet.

Tamás Ádám elmondta: április közepéig Baján és Bácsbokodon is elvégezték azokat a munkákat, melyek a madarak költését segítik. Baján mintegy 100 pár gyurgyalag és 400 pár partifecske, Bácsbokodon pedig 70-75 pár gyurgyalag költözött az évek óta használt, de frissített mesterséges partfalba.A Felső-Bácska jelentős parti­fecske-költőállománnyal rendelkezik, melynek nagysága évről évre ingadozik. Az elmúlt 8 évben olykor elérte a 3700 párt, más években viszont csak 2000 költőpárról volt tudomásuk a szakembereknek.

Már az erdei fülesbaglyok is otthonra leltek

Az idei év madarának választott erdei fülesbagoly remekül érzi magát városi környezetben is, ahová általában télen telepednek. A Mélykút városközpontjában lévő liget az egyik kedvenc tartózkodási helyük, ahol 70-75 példányt számoltak meg a lucfenyőkön. Kovács Tamás polgármester elmondta: tervezik egy tanösvény elkészítését is, ahol tablókon lennének megismerhetők a városi környezetben is élő fajok. Mint megtudtuk: idén a fehér gólyák is visszatértek a belterületre, a Kistemplom utcában fészkel egy pár.