Kecskeméten kerültek először postaládába a konzultációs levelek

A Bercsényi utca egyik társasháza egyik volt az első címeknek Kecskeméten és az országban is, mert mint Panulin Ildikótól, a Magyar Posta Zrt. szóvivőjétől megtudtuk, az első szállítmány a hírös városba érkezett a budaörsi levélfeldolgozó központból. Országosan összesen 7,8 millió nemzeti konzultációs levelet kézbesít a Posta több mint 8 ezer kézbesítője. Ez a munka várhatóan egy hónapig, azaz július közepéig fog tartani.

A szóvivő felhívta rá a figyelmet, hogy a konzultációs levelek nem könyvelt küldemények, ezért azokat a Magyar Posta munkatársai a postaládákba dobják be, nem kell személyesen átvenni. A kérdőívek mellett található egy válaszboríték is, a visszaküldés a megjelölt határidőig, augusztus 15-ig díjmentes.

Előfordulhat, hogy valaki nem kap kérdőívet, ennek jellemzően az lehet az oka, hogy valamilyen adatbázisból letiltotta a címadatait – például reklámküldeményeket nem kíván megkapni. Másik ok lehet, hogy valaki nem a bejelentett állandó lakcímén tartózkodik, és ezért nem kap ilyen küldeményt a tartózkodási címére. Amennyiben valaki ellenőrizni szeretné az adatait, annak érdemes hívni a 1818-as Kormányzati Ügyfélvonalat.

A küldemény tartalmaz egy miniszterelnöki levelet, egy adatvédelmi tájékoztatót és magát a kérdőívet, valamint a válaszborítékot.

A nemzeti konzultáció első kérdése arról szól, hogy a járvány újabb hulláma esetén milyen intézkedéseket támogatnának az emberek. A kilenc megadott lehetőség – a kijárási korlátozás bevezetése, a távolságtartás elrendelése, a maszkviselés elrendelése, az országhatárok lezárása, az oktatási intézmények bezárása és áttérés digitális oktatásra, a rendezvények korlátozása, a 65 éven felüliek külön vásárlási sávjának fenntartása, a védekezéshez szükséges eszközök kivitelének korlátozása, valamint az ingyenes parkolás – közül többet is meg lehet jelölni.

A kérdőíven az egészségügyben fenntartandó járványügyi készültségről, az idősotthonok járványügyi védelmének erősítéséről, valamint a védekezéshez szükséges felszerelések magyarországi előállításáról is szerepel kérdés, valamint választ várnak arra is, hogy a járvány alatt az iskolás gyereket nevelő családok és tanárok számára legyen-e ingyenes az internet, illetve, hogy szükség van-e állandó magyarországi járványügyi figyelőszolgálatra.

A kérdőív gazdaságot érintő kérdései között szerepel, hogy a járvány elleni védekezés idején a bankok és multinacionális vállalatok is járuljanak-e hozzá a védekezés költségeihez, illetve, hogy ösztönözni kell-e a hazai termékek és szolgáltatások vásárlását, népszerűsíteni kell-e a hazai turizmust, valamint a járvány elmúltával is fenn kell-e tartani a munkahelyvédő és -teremtő programokat.

A kérdőívben kitérnek arra is, hogy a járványt követő gazdasági válság kezelésére Soros György az örökkötvények ötletével állt elő. Ezért a válaszadóktól arról kérnek véleményt, hogy elutasítják-e Soros György tervét, amely „beláthatatlanul hosszú időre eladósítaná” Magyarországot. Emellett arra is a választ várnak, hogy Magyarország védje-e meg a magyar vállalatokat az ellenséges célú külföldi felvásárlástól.

A konzultáció utolsó két pontja a migrációval foglalkozik: azt kérdezik, hogy a kormány továbbra is lépjen-e fel a bevándorlás ellen, és tartsa-e fenn a magyar határ szigorú védelmét, illetve a magyar kormány a Brüsszellel való nyílt konfliktus árán is tartson-e ki a bevándorlást tiltó szabályok mellett.