Ötven jelentkező közül került be az UNICEF programjába

– Mióta dolgozik pszichológusként?

– Immár több mint 11 éve, 2009 óta dolgozom pszichológusként és 2010-ben kapcsolódtam be a gyermekvédelmi munkába, akkor kezdtem el dolgozni egy nevelőszülői hálózatnak, ahol nevelésbe vett gyermekekkel foglalkozom és a nevelőszülőket is ellátom tanácsokkal. A Nagykőrösi Speciális Gyermekotthonban magatartási és egyéb problémák miatt a normál lakásotthonokból vagy nevelőszülői hálózatokból kikerült gyerekekkel is dolgozom 2012 óta. Emellett a Károli Gáspár Református Egyetem Tanárképző Karán is tanítok pszichológiát. Főállásban 2001 óta dolgozom a nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakgimnáziumban. Először iskolai szociális munkásként kezdtem itt dolgozni, majd kollégiumvezető és iskolapszichológus lettem.

– Mi vitte a pszichológusi pályára és arra, hogy gyermekekkel foglalkozzon?

– Már a pályaválasztásnál kikristályosodott, hogy emberekkel szeretnék foglalkozni. Családi hatások vittek a pályára, több pedagógus is volt a családban. Az ő életükön keresztül került közel hozzám ez a terület és pozitív visszajelzések érkeztek hozzám, ahogy erre az útra léptem, ezek pedig megerősítettek választásomban. Először szociálpedagógia szakot végeztem Jászberényben, utána az ELTE-n végeztem szociális munkásként. Mindig volt bennem tudásvágy, így továbbmentem és pszichológia szakon folytattam tanulmányaimat Szegeden. Hogy a gyerekekkel való foglalkozást teljesebbé tegyem, tanári végzettséget szereztem Veszprémben. Nagyon fontosnak tartom, hogy több nézőpontból tekintsünk a gyermekvédelem területére, ezért szakvizsgákat is szereztem végzettségeimben. Nagyon nagy öröm a fiatalokkal foglalkozni, mert bennünket is fiatalon tartanak, nem hagyják, hogy megöregedjen a lelkünk. Mozgásban kell lennünk velük, követni azokat az új kihívásokat, melyek elé a világ állítja őket, megérteni azokat, hogy segíthessünk nekik.

– Ebből a pályaívből egyenesen következett a UNICEF?

– Az önkéntesség előtérbe került a járvány idején és az egyik szakmai csoportban, melynek tagja vagyok. Az UNICEF Magyarország pszichológusa érdeklődött, hogy van-e köztünk olyan, aki ért a gyermekvédelemhez és önkéntes munkát vállalna. Ezt igazán testhezállónak éreztem. A szervezet felhívására 50 pszichológus jelentkezett és komoly szakmai interjú során választották ki azt a 12 szakembert, aki csatlakozott a gyermekvédelmi szervezet önkéntes pszichológusaihoz. Az interjú során elsősorban a szakmai tapasztalatot nézték. Miután bekerültem, nagyon magas szakmai színvonalon folytattuk a munkát. Csodálatos szakemberekkel hozott össze az élet, akik mindannyian a gyermekvédelemben dolgoztak vagy dolgoznak a felsővezetéstől egészen a konkrét gyermekvédelmi területekig. Folyamatosan visszajelzéssel vagyunk arról egymásnak, hogy milyen esetekkel kerestek meg bennünket ügyfeleink, és ötletekkel, módszertanban is támogatjuk egymást a felmerülő esetek kapcsán. Ezekben a rendkívüli időkben olyan szakmai tapasztalat ez, amit később is felhasználhatunk a mentális fejlesztésekben azért, hogy még hatékonyabbá váljon a pszichológusi munkánk.

– Milyen igény hívta életre ezt a kezdeményezést?

– Az UNICEF Magyarország azért kezdte el a munkát, mert a járvány kapcsán nagy terhek hárulnak azokra a szakemberekre, akik a gyermekvédelmi intézményekben dolgoznak. Amíg a kijárási korlátozások országos szintűek voltak, addig az otthonokban lakó gyermekek nem mehettek ki az utcára. Mondanom sem kell, hogy a 12 és 18 év közötti fiatalok nem túl komfortosan viselték ezt az időszakot, így a velük dolgozóknak is nehéz volt, és a digitális oktatásra való átállás további kihívásokat jelentett a szakemberek számára. Főleg a járvány elején éltek át jelentős mentális terhet a szakemberek, amikor még nem lehetett látni a betegség nagyságát. Erre válaszul született az UNICEF Magyarország kezdeményezése a gyermekvédelem területén dolgozók számára. Nagyon sokszor tapasztalom a munkámban, hogy ha a szakemberek rendben vannak mentálisan, akkor sokkal hatékonyabban, nagyobb szeretettel és türelemmel tudnak bánni a gyakran sok nehézséggel küzdő gyerekekkel, melyhez a szupervízió, amit biztosítunk, képes hozzájárulni.

– Kik kérhetnek segítséget öntől?

– A Nagykőrösön és környékén, illetve a Bács-Kiskun Megyében dolgozó szakemberek jelentkezését is várom, akiknek ingyenesen nyújtok segítséget. Bárki megkereshet, aki gyermekotthonban, nevelőszülői hálózatban, gyermekjóléti szolgálatban, vagy gyámként dolgozik, tehát mindenki, aki a gyermekvédelem területén tevékenykedik. Jellemzően egy-öt alkalomra biztosítunk lehetőséget, egy-egy alkalom 45 perces beszélgetést jelent. Lehetőség van telefonbeszélgetésre, videóhívásra és szívesen fogadom azt is, aki személyes beszélgetést szeretne és mindezeket ingyenesen vállalom a szakemberek megsegítése érdekében.

– Hol érhetik el önt?

– Az UNICEF Magyarország honlapján, a www.unicef.hu/szupervizio-gyermekvedelemben-dolgozoknak címen megtalálható minden szükséges információ, illetve a 06-80-442-226-os telefonszámot hívva, ahol a koordinátor a megfelelő szakemberhez irányítja az érdeklődőt.

– Milyen problémákkal keresték már meg?

– Fontos, hogy ezeket a szakembereket nem csak a munkájukban tapasztaltak viselhetik meg, hanem a saját szeretteikért való aggodalom is. Sokszor olyan problémákkal keresnek meg, melyek a munkájuk kapcsán jelennek meg, de szóba kerülnek a magánélet területéről hozott problémák is. Felmerültek módszertani kérdések is részükről, főként a bezártság kapcsán. Ilyen például, hogy hogyan lehet lekötni a gyerekeket a bezártság idején, miként lehet levezetni a bezártságból adódó feszültséget, vagy hogyan tudják elviselhetőbbé tenni a gyermekek számára a speciális helyzetet.