Nőttek a keresetek, de tovább csökkent a megye lélekszáma

A tavalyi öt százalék körüli hazai fejlődés meglátszódik a megyei fizetések emelkedésében is. A teljes munkaidőben dolgozó fizikai alkalmazottak nettó átlagkeresete 2018-ban 154 ezer forint volt, ám egy évvel később ez az összeg 23 ezer forinttal volt magasabb. A KSH arról is beszámolt, hogy az értelmiségi munkát végzők magasabb kereseti szintről indultak. Ott ugyanis tisztán 237 ezer forint volt a havibér, mely tavaly decemberre 256 ezer forintra emelkedett, azaz valamivel kevesebb volt a változás értéke, mint a munkások esetében.

A többnyire diplomás értelmiségiek közel 44 százalékkal kapnak több bért a megyében, mint a fizikai dolgozók. A KSH arról is adatokat közölt, hogy az elmúlt években átlagosan kétezer fővel csökken Bács-Kiskun lakossága. Ennek az oka az alacsony születésszámnak köszönhető, illetve jóval többen halnak meg, mint amennyien meglátják a napvilágot. Ez nem újdonság, mivel negyven éve ez a tendencia. A kérdés csak az, hogy ezt a rossz folyamatot lehet-e lassítani, majd később megállítani. Ehhez nagyobb szülési hajlandóságra van szükség, illetve az egészségben eltöltött évek számának a növelése lenne igen fontos. Az átlagos életkor az életszínvonal növekedése eredményeként emelkedett a rendszerváltás óta köze 10 évet.

A probléma jelenleg az, hogy egy világjárvány fenyegeti a hazai lakosságot. Bács-Kiskunban, ahogy arról több cikket is megjelentettünk, leginkább az idősek és a krónikus betegek vannak a betegségnek kitéve. Tavaly a megyében 101 ezer 600 olyan lakos élt, akik 65 év felettiek voltak. A KSH arról is közöl adatokat, hogy hány olyan ember él a megyében, akik krónikus betegséggel küzdenek. Igaz, a legfrissebb információ 2017-ből származik. Ez alapján mindenképpen a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak a daganatos betegséggel küzdő személyek. Ők 18.475-en voltak bő két éve. A diabéteszesek száma 55.331 volt, az idült alsó légúti betegségben szenvedőké 27.669, míg az asztmával élők 20.643-an voltak. A számuk döntően nem változott tavalyhoz képest, ugyanis az országos adatok nem nőttek, igaz, nem is csökkentek. Örvendetes, hogy tavaly az egy évvel korábbihoz képest jelentősen növekedett a házasodási kedv. Egy, a nevét elhallgatni kívánó anyakönyvvezető mesélte, hogy miután megjelent a kormány babaváró hitelről szóló hirdetménye, azt követően találtak igen nagy számban egymásra a házasulandó párok hivatalosan. Tavaly ugyanis 789-cel nőtt a házasságok száma Bács-Kiskunban.

A növekedés mértéke az év második felében történt. A babaváró hitel felvételének ugyanis egyik fontos feltétele az, hogy a házasulandók rendelkezzenek házassági anyakönyvi kivonattal. A bőkezű kormánytámogatás feltételezhetően elősegíti a babavállalást, amely tavaly romló tendenciát mutatott. Míg 2018-ban 4822-en születtek a megyében, addig 2019-ben már csak 4600-an. Az elhunytak száma ezzel szemben 7000 volt. Ezért a természetes fogyás különbsége tavaly Bács-Kiskunban 2400 volt.

Nagyobb volt a házasságkötési kedv

Idén januárban 8067 gyermek született Magyarországon, ami jelentősen, 694 újszülöttel több, mint 2019 első hónapjában. A teljes termékenységi arányszám egy nőre számított becsült havi értéke 1,6 volt az előző év azonos időszakára számított 1,44-hez képest. 11.553-an vesztették életüket, ami számottevően, 2356-tal kevesebb az egy évvel korábbinál. A házasságkötési arányszám 3,5 ezrelék volt, 1,7 ezrelékponttal több, mint 2019. januárban.