A mondókázás segíti a kicsik fejlődését

A Katona József Könyvtárban és annak több fiókkönyvtárában, így a Széchenyivárosi Fiókkönyvtárban is népszerű a Babahancurka, azaz a mondókázós délelőtt. Most – a járványhelyzet miatt – a kapuk zárva vannak, de a korábban szerzett tudást, tapasztalatot az anyukák otthon is kamatoztathatják – ajánlja Baltásné Nagy Ildikó, a Széchenyivárosi könyvtár gyermekkönyvtárosa, aki a pénteki babaklubban évek óta tart Babahancurkákat.

– A Babahancurka során népi eredetű mondókákkal, kortárs költők gyerekverseivel és vidám ölbeli játékokkal ismerkednek meg az anyukák, melyek bátran használhatók otthoni kikapcsolódásként, de komplexen hatnak a kicsik fejlődésére is egyben. Ebben az extrém helyzetben, amikor a családtagok nagy része otthon van, a mondókázás hasznos időtöltés lehet a kisgyermekes családoknál. A közös, önfeledt játékba az egész család bekapcsolódhat, mely erősíti a családi köteléket és csodás szeretethálóként biztonságot nyújthat kicsiknek és nagyoknak egyaránt – hangsúlyozta Baltásné Ildikó.

A mozgásokkal kísért ölbeli játékok nyelvi, pszichológiai és testi változásokat, nagyon mély lenyomatokat hagynak a kicsikben. Egészen kis korban, 0-3 éves korukig másként is tanulnak a gyerekek, minden érzékszervük egyszerre van jelen a megismerési folyamatban, és rögzíti is ezeket. Bizonyított az is, hogy a magzat már az anya hasában reagál a nyelv-, ritmus- és hangkapcsolatokra, a zenei dallamvilág lüktetésére, a versikék ritmusára.

– Az anyukák bátran énekeljenek, mondják a mondókákat, melybe a piciket is vonják be. Minél többet játszanak velük, annál bővebb és színesebb lesz a kommunikációs palettájuk. Az első három évben az anya a meghatározó „átadó és örökítő” személy számukra, a bizalom és nyugalom bástyája. Éppen ezért minél gazdagabb az anya játék- és nyelvi tára, annál többet profitálhat belőle a gyermek. A kisgyerekkorban tanult versikék, mondókák, dalocskák rögzülnek a legmélyebben és még időskorban is a leggyorsabban előhívhatók az emlékek közül, főleg, ha pozitív élménnyel, játékkal párosultak – mondta.

– Az együttjáték, a mondókák fejlesztés szempontjából pozitívan hatnak az agyban kialakuló kapcsolatokra. A ritmusos szavakhoz kötődő mozgásformák összehangolják a külön feladatokat ellátó két agyféltekét, fejlesztik a nagy- és finommozgások harmonikus megjelenését. Mindezt úgy, hogy a kicsik „csak” az anyát utánozzák – tette hozzá.

A testvérek is fontos szereplői lehetnek a játéknak, hiszen őket is megfigyeli a kicsi, elmélyül kapcsolatuk, és a nagyobbak is előnyt kovácsolnak a játékból, hiszen a szókincsbővítéstől az íráskép-letisztulásig vagy a helyesírás nyelvi alapjaiig számtalan módon segíthet a mozgással összekötött nyelvi mókázás nekik is.

– A Babahancurkák további előnye, hogy a csoportos együttjátszásokon a társas kapcsolatokról is tanul a kicsi, az anya biztonságos hátteréből ismerkedhet meg a kortársakkal, idegenekkel. Most otthon, családi körben mindenképpen kihasználhatók ezek a napok a bensőséges, nyugodt együttjátékra, a kötetlen vidámságra, melyre egyébként a mindig sietős életvitelünkben oly kevés idő jut – ajánlja Baltásné Ildikó.