Drogprevenciós előadást tartottak Kalocsán

Az eseményen ismeretterjesztő és megelőzést segítő előadásokat tartott a Kalocsai Rendőrkapitányság, Bagó István addiktológiai konzultáns, illetve Fekete Levente középiskolás diák. A programban helyt kapott a teljes nevük elhallgatását kérő Misi és Zsolt is, akik „a drogos lét élményeiről” beszéltek, tapasztalatból. Az előadások értékelésére a program végén felszólaló roma politikust, Sárközi János érdekvédelmi tanácsnokot kérték fel: szerinte hatásosabbak lehetnének ezek az alkalmak, ha a kisebbség képviselői tartanák.

– Ebben élünk, ezzel szembesülünk, és egyre több városunkban, falvunkban tapasztaljuk meg, hogy gondot okoz a drogfogyasztás bármely területe, az alkoholtól a dizájnerdrogokig. Mi, roma emberek sajnos kevesek vagyunk ahhoz, hogy ennek a menetét fékezni tudjuk, mert a mélyszegénységben élő roma emberek kapaszkodnak az olcsó drogokba – magyarázta Sárközi János. Az Országos Cigány Önkormányzat képviselője, érdekvédelmi tanácsnoka hozzáfűzte: a függőségnek a lehető legrosszabb verzióját lehet látni a leszakadt közösségekben, mert a jómódúak – bár ugyanúgy hibát követnek el, ha szórakozásból, vagy a teljesítmény fokozásáért nyúlnak hozzá – legalább jó minőségű anyagokat használnak, ezért a körükben ritkábbak a halálesetek.

– A szegénységben élő emberek viszont azért drogoznak, mert abból a miliőből, gyakran mély nyomorból, amiben vannak, ki akarnak szakadni, el akarják felejteni a hétköznapi gondjaikat, például azt, hogy tudnak-e egyáltalán élelmiszert vásárolni. Kilátástalan a helyzetük, ami valójában a droggal függ össze – vezette le. – Ha roma emberekről van szó és roma mentalitásról, akkor én odamegyek és felvázolom nekik, hogy ez nem jó, nem kellene csinálni! Ezt én hitelesebben meg tudom tenni, és tőlem jobban el is fogadják, mint a magyaroktól – szögezte le.

Példaként felhozta: otthon, Szekszárdon, kapcsolatban van a helyi iskolaigazgatókkal, akik ha jelzik neki, hogy egy roma gyerek zavarja a tanítást, akkor bemegy és cigányul tesz rendet, ezzel biztosan több hónapra megoldva a problémát. Mint mondta, ő azért lobbizik, hogy forrást kapjon ilyen munkára, hogy tudjon termet bérelni, és roma előadókat hívni, romáknak. Okként hozta fel a roma fiatalok számára is elérhető, nyitott közösségi terek hiányát, hiszen ha be tudnának térni egy ilyen helyre, együtt tölteni az időt a kortársaikkal, le tudnák foglalni magukat, így jóval kisebb eséllyel nyúlnának drogokhoz. Ugyanerre lát esélyt a sportban és a művészetben: ha megfelelő lehetőségük lenne mozogni, a tehetségüket foglalkozásokon kibontani, akkor szintén „fékezni lehetne” a dizájnerdrogok terjedését. – Ma Magyarországon ott tartunk, hogy olyan szereket tesznek ezekbe a biofüves cigarettákba, amelyek halálosak. Otthon van olyan városrész, ahová hetente járnak a mentők újraéleszteni a fiatalokat. Ezek a gyerekek ráadásul a kábítószerre ellopják a pénzt szüleiktől, akik így nem tudnak vásárolni a család többi tagjának. Tanácsnokként járom az országot, és mindenhol ilyen problémákkal szembesülök – mutatott rá Sárközi.

– Nekünk nem fájdalomcsillapítóra, vagy segélyre van szükségünk. Nekünk is az lenne a legjobb, ha minél többen, minél hatékonyabban tudnánk arra ösztönözni roma társainkat, hogy a munka világába térjenek vissza, hogy egyáltalán meg tudják teremteni az egzisztenciájukat, maguknak és a gyerekeiknek, és ne kerüljenek összeütközésbe a törvénnyel és a társadalommal. Ennek a leghatékonyabb formája az életszínvonal megteremtése – foglalta össze, hangsúlyozva: szerinte a romáknak „három kitörési pontja van: a sport, a művészet és a tanulás”. Ha a fiataljaik ezeken a területeken nem kapnak lehetőséget a fejlődésre, akkor „eltűnnek a süllyesztőben”, fogalmazott.