Több száz díszmadarat állítottak ki Kecskeméten

Az ország számos pontjáról érkeztek kiállítók a szombaton és vasárnap Kecskeméten, a Damjanich János Általános Iskolában megrendezett közös fajtaklub kiállításra. A szemlén egyéni ketrecben 485 galambot, 35 galamb- és 14 díszbaromfi volierben (nagyméretű, több példányt befogadó ketrec) lehetett a szárnyasokat megtekinteni. A kecskemétiek mellett számos galambfajtát is kiállítottak a budapesti magasröptűtől a német és az amerikai fajtákig.

Szekér Ádám, a V-97. számú egyesület elnöke elmondta, hogy a kecskeméti keringő egy igen régi fajta alakgalamb, számtalan szín –és rajzváltozatban létezik és már a múlt század elején volt fajtaleírása. A keringő elnevezés a röpmodorra vonatkozik, ugyanis a keringők a dúcház körül repülnek, vagyis keringenek, a röpkövetelményük hivatalosan egy óra, de a tenyésztés iránya elmozdult az alak irányába, így ez nem mérvadó a zsűri ítéletében.

A kecskeméti keringő tenyésztése sajnos főként csak Kecskemétre és szűkebb környékére koncentrálódik, az ország többi táján nemigen szaporítják és nemzetközileg is kevéssé ismert fajta. Szekér Ádám szomorú tendenciáról számolt be: – A kecskeméti fajta tenyésztőinek száma egyre csökken, ami hosszútávon akár veszélyeztetheti a kecskeméti keringő létét, amivel a hírös város elvesztené saját hagyományos galambfajtáját. Ez főleg annak köszönhető, hogy kis marketing áll a fajta mögött, a kevés tenyésztő csekély kiállítási jelenléttel bír, de itt-ott a nemzetközi porondon azért feltűnik a kecskeméti keringő, nemrégen Bulgáriában akadtunk egy tenyésztőre – mondta Szekér Ádám és hozzátette, hogy ehhez hozzájárul a fajta kényes volta, nem könnyű szaporítani, mert nem szapora fajta és sok tenyésztő tart hozzá dajkagalambot.

Ezzel ellentétben a kiállításon is szerepelt alföldi (kőrösi) keringő sokkal elterjedtebb hazánkban és nemzetközi szinten is, számtalan külföldi tenyésztővel. A szemlén egy fiatal kecskeméti fajtát, a kecskeméti magasröptűt is megtekinthették a kilátogatók, ami négy-ötórás repülési idővel büszkélkedhet.

Hiába bír szép hagyományokkal hazánk a galambtenyésztésben, általánosságban a csökken a tenyésztők száma, a fiatalokat már kevésbé hozza lázba a szaporítás.

A fiatalok érdeklődésének hiányáról számolt be Jánosi István dísztyúk tenyésztő is, aki a Magyarországon nagyon ritka pintó – szabályos rajzolatú – színű gyöngytyúkjait, aranypikkelyes és fogoly színű orpingtonjait hozta el a kiállításra.

– A gyöngytyúk jellegzetessége, hogy igen finom a húsa és tojása a fürjtojás után a legízletesebb. Persze a tenyésztő nem a lábasnak neveli állatait, mert ugyan a madarak képessége a kötödésre nem olyan, mint az emlősöké, de mégis gazdának fogadják el a tenyésztőt, ha megjelenik az udvaron, köré sereglenek a tojók és kakasok, ellenben az idegent nem szívelik, akár meg is csípik – mondta Jánosi István.

A baromfik között óriás brahma ezüst fogoly, kék fogoly és columbia színben, melyeket Molnár Sándor díszbaromfi tenyésztő hozott el a kiállításra. Az orpingtonnal együtt nyugodt, jó természetű fajta, és a kakas sem harcias.

Jánosi István elmondta, hogy a díszbaromfi sok törődést igényel, mert érzékenyebb a falusi házityúknál, vitaminozni, oltani kell őket a fertőzések ellen és a csirkéket maguk keltetik a tenyésztők. Egy példány hat-nyolchónapos korától érett a kiállításra.

Újabb galambfajtát kaphat Kecskemét

Régi helyi fajta az úgynevezett pípes (zsírmiriggyel rendelkező) keringő galamb, aminek nincs még standardja, de jelenleg fajta elfogadtatás alatt áll és hírös városi keringőként jegyeznék be. Szekér Ádám elmondta, hogy ezzel Kecskemétnek három galambfajtája is lenne, ami még egy nagyvárosnak is becsületére válna.