Sisi és leghűségesebb barátnéja emlékét idézik meg a Cifrapalotában

Magyarország áldott emlékezetű királynéja – Sisi, Ferenczy Ida és a magyar udvartartás: ezt a címet viseli a május 15-én a Cifrapalotában nyíló kiállítás.

– A tárlat középpontjában Erzsébet királyné Magyarországhoz, magyarokhoz fűződő viszonya áll, különös tekintettel a kecskeméti születésű Ferenczy Idára. A kiállításon az úgynevezett magyar udvartartás tagjait is szeretnénk bemutatni, így például az udvarhölgyeket, és persze a „gödöllői királykisasszony”, Erzsébet kedvenc gyermeke, a Budán született Mária Valéria is kiemelt helyet kapna. A látogatók sok mindent megtudhatnak majd a kiegyezéshez vezető útról, ezen belül Erzsébet királyné és bizalmasa, Ferenczy Ida szerepéről – mondta el hírportálunknak dr. Pallagi Mária történész, a kiállítás szakmai felelőse. Az utolsó terem tematikája Erzsébet királyné halála és magyarországi emlékezete lesz.

– Nagyon szép, tartalmas idézetekkel, naplórészletekkel – Sisitől, gróf Andrássy Gyulától, Eötvös Józseftől, Mária Valériától -, levelezésekkel, Erzsébet verseivel szeretném megidézni a korabeli hangulatot, a királyné és a magyarok közötti kapcsolatot és ebben Ferenczy Ida jelentőségét. Sok intézményből kértünk műtárgyakat, dokumentumokat, így például a Gödöllői Kastélymúzeumtól, a Gödöllői Városi Múzeumtól, a Herendi Porcelánmanufaktúrától, a Magyar Nemzeti Levéltártól, a Magyar Nemzeti Múzeumtól, a Hadtörténeti Múzeumtól, a Pannonhalmi Főapátságtól és a Mátyás-templomtól. Egy magángyűjtőtől pedig gyönyörű festmény érkezik majd Ferenczy Idáról – mondta Pallagi Mária.

Tizenhat „újraálmodott” ruhát is bemutatnak a Cifrapalotában, ebből tizennégy Sisié, egy Ferenczy Idáé, egy pedig Andrássy Gyula ruhája, melyet 1867. június 8-án a koronázáson viselt. Ez utóbbi két ruhát Czédly Mónika kifejezetten a tárlatra alkotta, munkáit történészek bevonásával folytatott komoly kutatások előzték meg (2004 óta foglalkozik a magyar királynék ruháinak rekonstruálásával).

Kikkel tartott kapcsolatot Ferenczy Ida?

Pallagi Máriától megtudtuk, Ferenczy Ida helyzete révén széles ismeretségi körrel rendelkezett, kiterjedt levelezést folytatott. Általa talált személyes kapcsolatot a királynéval és rajta keresztül Ferenc Józseffel Deák Ferenc, Horváth Mihály püspök, történész, gróf Andrássy Gyula. Levelező partnerei voltak: Falk Miksa (publicista, politikus), Thallóczy Lajos (történész), Szilágyi Sándor (történész), gróf Batthyány Lajosné Andrássy Ilona. Személyes hangú, bizalmas levelezésben állt Erzsébet királyné kedvenc leányával, Mária Valériával. Barátság fűzte a királyné udvarhölgyei közül gróf Festetics Máriához, gróf Majláth Saroltához, gróf Sztáray Irmához, az udvar tagjai közül báró Nopcsa Ferenchez – Erzsébet királyné főudvarmesteréhez -, Rónay Jácinthoz, Rudolf trónörökös és Mária Valéria nevelőjéhez. Jó viszonyt ápolt Gizella főhercegnővel, Rudolf trónörökössel, Ferenc Józseffel, Schratt Katalinnal – a Burgtheather színésznőjével – és az udvar számos tagjával. Olyan személyiségek kérték tanácsát, segítségét, mint Eötvös József vagy Jókai Mór.

Mi mindent tett Ferenczy Ida Kecskemétért?

– Rendszeresen támogatta a Rongyos Egyleten keresztül a kecskeméti szegényeket

– Közbenjárt Erzsébet királynőnél, hogy a létesítendő árvaházat Erzsébetről nevezzék el

– Segítségére volt Kada Elek polgármesternek abban, hogy Kecskemét vásárolhassa meg 1907-ben Koháryszentlőrinc pusztát (a mai Nyárlőrincet), melyet a város kis megszakítással évszázadokon keresztül bérelt

– A Városi Dalárda zászlóanyjaként 1000 forintot juttatott a Dalárdának

– Végrendeletében 1000 koronát hagyott Kecskemét szegényeire

“Soha nem élt vissza különleges státuszával”

1928. június 28-ai halála után a Wiener Salonblatt Ferenczy Idára mint a császárné rendkívül szerény, okos, melegszívű felolvasójára emlékezett, akire Erzsébet, mint leghűségesebb barátnéjára minden élethelyzetében számíthatott, és aki úrnője feltétlen bizalmát élvezte. “Ferenczy Idát Ferenc József császár is kitüntette elismerésével, aki különösen sokra értékelte Ida diszkrécióját, lojalitását. Emiatt gyakran előfordult, hogy még a legintimebb családi ügyekben is tanácsát kérték. Ida soha nem élt vissza különleges státuszával, éppen ellenkezőleg, rendkívül szerényen és visszahúzódóan élt, különösen az utóbbi években, amikor már csak barátaival tartotta a kapcsolatot. Ferenczy Ida élete utolsó pillanatáig teljes szellemi frissességnek örvendett. Hazája, Magyarország iránt egész életében mutatott patriotizmusáért a bécsi királyi magyar követség azt a megbízást kapta, hogy Ferenczy Ida földi maradványait június 30-án az Augustinerkirchében, a Loretto kápolnában ravatalozzák fel, majd gondoskodjanak Kecskemétre, a családi sírhelybe történő szállításáról. A búcsúztatáson jelen voltak a bécsi királyi magyar követség munkatársai, a magyar kolónia képviselői, és az elhunyt barátai. A gyászmisét július 5-én 9 órakor mutatták be a hietzingi plébániatemplomban” – olvasható a Wiener Salonblatt 1928. július 8-ai számában (Pallagi Mária gyűjtéséből).