Mesélő fényképekből nyílt kiállítás a kecskeméti színházban

Felettébb hasonló, mégis rendkívül különböző a fotó- és a színművészet világa – vallja Hullan Zsuzsa, a Vígszínház színésznője, akinek fotóiból szerdán nyílt kiállítás a kecskeméti Katona József Színház nézőtéri galériájában.

– Akár a színpadon állok, akár fényképezőgép van a kezemben, ugyanaz érdekel: az adott pillanat igazsága és a történetmesélés. Nagy hasonlóság van a két, látszólag különböző műfaj, a színjátszás és a fotózás között. Úgy vélem, akkor jó egy színpadi alakítás, ha a színész élvezi, amit a színpadon csinál, mert akkor azzal a nézőknek is örömet szerez. A fotózásban ugyanerre törekszem. Izgalmasnak tartom, mikor olyan helyzettel találkozom, mely éppúgy megismételhetetlen, mint egy-egy ihletett pillanat a színpadon, ami olyan, mintha angyal szállna el a fejem felett. Jó esetben egy fotón az ilyen megörökíthető, a színpadon viszont örökre elillan – fejtette ki a kiállító, akit a tárlatmegnyitó ünnepségen Cseke Péter színházigazgató köszöntött.

– Igazából azért leszünk színészek, mert bizonyos véleményünk van a világról, melyet szeretnénk elmesélni. A képeken keresztül a művésznő hol drámai formában, hol kicsit szarkasztikusan, hol nagyon humorosan megpróbálja elmondani a véleményét a világról. Még akkor is, ha csak ablakokat fényképez, rólunk, emberekről beszél – mondta a direktor.

A tárlatot Csatos Erika pénzügyi tanácsadó nyitotta meg, aki Hullan Zsuzsával az El Camino zarándokút kapcsán ismerkedett meg, amit mindketten végigjártak, noha nem egy időben. Méltatásában kifejtette: a kiállított képek a művésznő nagy mértékű kíváncsiságáról, ember- és világszeretetéről tanúskodnak.

A tárlaton megtekinthető 38 fotó három témát ölel fel

– Az egyik téma az ablakok világa, a második csoportban megjelenik az ember, a harmadik pedig a természet csodái – mondta Hullan Zsuzsa, aki hozzátette: az El Caminón fényképezett ablakok a szépségről és a pusztulásról egyaránt mesélnek.

– A férjem azt mondja, hogy én egy enyészetfotós vagyok. Mulatságosan hangzik, mégis van benne igazság, ugyanis nagyon szeretem azokat a képeket, melyeken az látható, ahogy a természet elkezdi visszavenni, amit hajdan az ember vett el tőle. Én gyönyörűnek látom a málló vakolatot, a foszladozó festéket, az elcsámpult zsalukat, az össze-vissza dülöngélő formákat. Ezeken és egy megroggyant házban, a beomlott gerendák között éledező növény látványán hosszan tudok ámulni. Imádok utazni, és képre rögzíteni mindazt, ami magával ragad, ami az első pillanatban is már mesél nekem valamiről. Azokat a fotókat szeretem, amelyeken minden alkalommal tudok gondolkodni, ahányszor csak ránézek – fejtette ki.

A tárlat január 6-ig tekinthető meg.

Névjegy

Hullan Zsuzsa színművésznő 1961-ben született Zircen. Eredetileg táncművésznek készült, majd pedagógusi diplomája megszerzése után, 1981-től a szolnoki Szigligeti Színházban segédszínészként tevékenykedett. 1983–1987 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, majd a Veszprémi Petőfi Színházhoz szerződött. 1992 óta a Vígszínház társulatának tagja. Színházi alakításai mellett a Kisváros és a Barátok közt című tévésorozatokban is szerepelt. Két könyvet írt Víg-Szín-Házon-Belül és Bakancskoptató címmel. Színpadi tevékenysége mellett az Anyám lánya – lányom anyja című műsort vezeti a Rádió Bézsben. 2011-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetéssel méltatták munkásságát. 2019 decemberében Aase-díjat kap.