Koraeste hirtelen megszállták a bringások a Kiskörutat

A megmozdulást a Magyar Kerékpárosklub kecskeméti területi csoportja és helyi bringásokból megalakult Szakszervezet kezdeményezte (utóbbi önjellemzése szerint a fenntartható emberi jövőért tenni akaró, formális szervezeti kereteket nem öltő laza csoportosulás). 16 órától Romkertnél gyülekeztek, felolvastak egy kiáltványt és megbeszélték a biztonsági szabályokat, hogy hol mire kell figyelni, melyek a veszélyesebb szakaszok. Majd felvették a szájmaszkokat, akin még nem volt, a láthatósági mellényt, bekapcsolták a világítást és egyszerre, libasorban elindultak a színháztól és tettek két kört a Kiskörúton.

A résztvevők a Batthyány utcai – rendőrség előtti – körforgalomnál körbe-körbe tekeréssel várták össze egymást, így percekig blokkolták a forgalmat, és mint Barna Imre, a klub kecskeméti aktivistája elmondta: a hétköznapokhoz képest türelmesebben, toleránsabban viszonyultak hozzájuk az autósok, nem kezdtek el egyből dudálni. Véleménye szerint ez a tömeghatásnak tulajdonítható, hogy a sofőrök látták, itt bizony valamilyen demonstráció zajlik (aztán azért kialakult egy kisebb – ahogy fogalmazott – „dudakoncert”). Baleset, személyi sérülés nem történt, a szervezők várakozásaihoz képest kevesebb komplikációval járt a „kalózakció”, mint amennyitől tartottak.

– Lehet, hogy ma délután egy órára kis kényelmetlenséget okoztunk most az autósoknak, ugyanakkor a mindennapos közlekedésben fordított a helyzet, a gépjárművek uralják a belvárost, és nehezítik nap mint nap a gyalogosok, kerékpárosok életét – mondta Barna Imre.

Kié legyen a belváros?

Az akcióval az volt a céljuk, hogy aki látja őket, vagy értesül a rendőrségnek egyébként nem jelzett, meglepetésszerű felvonulásukról, elgondolkodjon: kié legyen a belváros, az autósoké vagy a gyalogos-kerékpáros szelíd közlekedőké? Nem lehetne, nem lenne érdemes megszüntetni azt az állapotot, hogy Kecskemét központja alá van rendelve az autóhasználatnak, gépjármű-forgalomnak?

– El tudjuk-e képzelni a Petőfi Sándor utcát árnyat adó fákkal teli sétányként? El tudjuk-e képzelni, hogy a Széchenyi téren buszpályaudvar helyett játszótér legyen? Mi bizony igen! Ehhez persze újra kell gondolnunk mindent, amit a modernizáció következtében készen, és a jelenlegi formájában kaptunk. Magától értetődőnek vesszük, hogy van Kiskörút, hogy azon sosem fogynak el az autók. Pedig ezek szennyezik a környezetet, az utóbbi hetekben is többször átlépte az egészségügyi határértéket a szálló por koncentrációja Kecskeméten, ez pedig közvetlen egészségkárosító hatásként jelentkezik. Miután a gépjármű-forgalom az egészségünkre ártalmas, ezért másképpen is feltehetjük ezt a kérdést: kit tiltsunk ki a belvárosból? Az autóforgalmat, vagy a gyalogosokat és a kerékpárosokat? – jelentette ki Barna Imre.

A kerékpárosok kiáltványa szerint a klímaváltozás sürgető problémája, emellett az élhetőség természetes igénye is a szelíd közlekedők melletti érv. Erre a helyzetre világszerte számos nagyvárosban reagáltak már, és visszafordították az autó-párti tendenciákat, korlátozták a belvárosban a gépjármű-közlekedést. Madrid városközpontjában csak zéró kibocsátású járművekkel lehet szabadon mozogni, New Yorkban a 14. utca (Manhattan egyik legfontosabb kelet-nyugati főútja) csak a buszok és a kerékpárosok számára átjárható, Melbourne pár év alatt 100 millió dollárt költött kerékpáros hálózata fejlesztésére, Párizs a Szajna menti belső városrészeket, a Louvre és az Eiffel-torony környékét visszaadta az embereknek, Ljubljanát pedig nemrég Európa zöld fővárosává választották. A skandinávokról nem beszélve: ma egy tipikus oslói belvárosi utcakép úgy néz ki, hogy két oldalt széles járdák, mellettük széles biciklisávok találhatók, az autósoknak pedig csak egy vagy két szűk sáv maradt meg.