Vizes köszöntés járt a Litvániából hazatérő honvédségi kontingensnek

Szerdán délelőtt fél 11 körül tért haza Litvániából az ott május óta szolgálatot teljesítő közel száz fős magyar kontingens legnagyobb része, az egyik honvédségi Airbus A319-essel. A gépet landolás után a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér régi 1-es termináljánál vízhíddal fogadták: két egymással szembenálló tűzoltóautóból lövelltek fel vízsugarat, óriási „párakaput” képezve. A repülőről leszálló katonákat a már kedden hazaérkező Ugrik Csaba dandártábornok, a misszió parancsnoka mellett Mihócza Zoltán altábornagy, az MH Parancsnokság törzsfőnöke és Kilián Nándor dandártábornok, az MHP légierő-szemlélője köszöntötte, és gratulált sikeres kiküldetésükhöz.

– Ismét öregbíteni tudtuk azt a hírnevet, amit a magyar katona kivívott a nagyvilágban. Eseménymentesen, kiválóan hajtották végre ezt a feladatot – mondta Mihócza Zoltán.

Ugrik Csaba arról számolt be, hogy összesen 554 órát repültek, volt 50 éles és 110 gyakorló riasztásuk (mikor augusztus első felében meglátogattuk őket, még “csak” 42 éles riasztásnál jártak). Az Alpha-riasztásoknál mindig sikeresen végrehajtották az elfogást.

– Úgy gondolom, hogy az egész kontingens hozzátette a maga részét ehhez a feladathoz. Négy hónapot dolgoztunk nemzetközi környezetben, ahol minden nap angolul kellett koordinálni a helyi és a támogató erőket, megszervezni, hogy mindig időben fel tudjunk szállni. A csapatot dicséri, hogy mindezt végre tudtuk hajtani, minden probléma nélkül – összegzett Ugrik Csaba.

Kilián Nándor hozzátette: természetesen az élet nem áll meg, ezután is ugyanúgy adják itthon a készültséget a Gripenek, a pilóták és a műszakiak folytatják kiképzésüket. A vadászgépek ideiglenesen még Pápára települtek vissza, hiszen Kecskeméten még zajlanak a munkálatok a repülőbázison.

A magyar kontingens nagy része tehát már itthon van, néhányan – az ellátást, logisztikát biztosítók – viszont csak pénteken érkeznek haza, közúton.

Augusztusban Ugrik Csaba elmondta: mindannyiszor a nemzetközi szabályok ellen vétő orosz repülőgépek miatt emelkedtek a magasba, és az oroszok egy tízes fokozatú agresszivitási skálán néha elmennek a hetesig. Az elfogások nemzetközi légtérben, a Balti-tenger fölött történtek, légtérsértésről nem volt szó.

Ez volt a második misszió

Mivel Észtország, Lettország és Litvánia nem rendelkezik vadászrepülőgépekkel, 2004-es NATO csatlakozásuk óta a szövetséges országok látják el légtérvédelmüket, négy hónapos váltásokban. 2015-ben Magyarország 17. nemzetként csatlakozott a Balti Légtérrendészeti misszióhoz (Baltic Air Policing, BAP). A mostani tehát a második alkalom volt, hogy a magyar vadászgépek őrizték – NATO parancsnokság alatt – a balti országok légterét. Májustól ezidáig Magyarország volt a BAP-on belül a vezető nemzet, de Šiauliaiban öt spanyol F-18-as vadászgép, pilóták és műszakiak is voltak, az észtországi Ӓmari repülőbázison pedig a britek teljesítettek szolgálatot négy Eurofighter Typhoonnal.

A magyar vadászgépek levegőbe emelkedésének három alapvető oka volt éles riasztáskor: a célpontok nem adtak le repülési tervet, nem rádióztak vagy nem kapcsolták be idegen-barát felismerő rendszerüket. Ilyen szituációkban a NATO németországi hadműveleti központjában döntöttek, a Litvániában állomásozó magyar Gripeneket, spanyol F-18-asokat, vagy Észtországban a brit Eurofightereket riasszák.

Jellemzően a Szentpétervár és az orosz enklávé Kalinyingrád között haladó repülőgépek voltak a vétkesek. Többször előfordult, hogy egy szállítógépet két vadászgép kísért, így a Gripenek egyszerre három repülőt fogtak el (sőt egy ízben ötöt is). Az elfogott gépek között volt szállító, felderítőgép és vadászgép is.

Statisztika:

Alfa (éles) riasztás: 50

Tango (gyakorló) riasztás: 110

Felszállások száma: 488

Repült órák száma: 534

Elfogott, azonosított orosz légijármű típusok: An-12, An-24, An-26, Tu-134, Tu-154, Tu-214R, IL-18, IL-20, IL-22, IL-38N, IL-76, A-50U, Tu-142M, Su-24M/MR, Su-27P, Su-30SM, Su-35S, Su-34