Kerékpársávok: a szándék üdvözlendő, a megvalósítás kevésbé

Az elmúlt hetekben a Kecskeméten közlekedők több új helyszínen fedezhettek fel nyitott kerékpársávokat és kerékpáros nyomokat (fogalmi magyarázat keretes írásunkban), így például a Bem utcán, a Vörösmarty utcán, a Kiskőrösi úton, a Mártírok útján, a Mérleg utcán. Néhány alkalmazott megoldás gyorsan vita, mérgelődés vagy viccelődés tárgya lett a közösségi oldal tematikus csoportjaiban, így például az, hogy a Mérleg utcán a csík egy méretes kátyún is áthalad.

Kíváncsiak voltunk a Magyar Kerékpáros Klub kecskeméti szervezetének, mint a bringások érdekvédelmi szervezetének véleményére, ezért megkerestük egyik képviselőjüket, Barna Imrét. Ő igen kritikus hangot ütött meg.

Az egyik fő problémának – a hozzá beérkezett vélemények és saját tapasztalatai alapján – azt látja, hogy egyes érintett utak, útszakaszok állapota annyira rossz, hogy szinte kitolás a bicikliseket a töredezett, kátyús, gödrös szélére kivinni.

– Olyan útfelületre, ami a Mártírok útján vagy a Kiskőrösi út egyes részein van, nem szabad kerékpársávokat felfesteni. Annál inkább sem, mert elviekben a bringás nem hagyhatja el a számára kijelölt sávot. Míg ha nincs ott – pár évvel ezelőtt enyhítettek a kötelező jobbra tartás szabályán a KRESZ-ben, pont az utak állapota miatt – , akkor dönthet úgy, hogy rossz az út széle, ő inkább a felezővonalhoz közelebb közlekedik. Tehát a nyitott kerékpársávval paradox módon csak hátrányosabb helyzetbe hoztak minket, illetve ki kell mondani, ez a megoldás sajnos így balesetveszélyes is lehet – magyarázta Barna Imre.

Az is érdekes felvetés, hogy a szabálykövető sofőrök vakarhatják a fejüket az új sávokkal ellátott utakon, hiszen a felfestés után olyan keskeny lett mindkét gépjármű forgalmi sáv, hogy két szembejövő autó nem is férne el egymás mellett biztonságosan (vagy egyáltalán nem). Nyilván az ilyen helyzeteket megoldja az élet és a gyakorlat, és a kocsival ráhajtanak a kerékpársávokra.

Barna Imre azt is sajnálatosnak tartja, hogy a Vörösmarty utca városközpont felé tartó oldalán először felfestették a nyitott kerékpársávot, de aztán – vélhetően az út melletti parkolás, várakozás biztosítása érdekében – felmarták a festéket, és maradt a jelképesnek mondható kerékpáros nyom, amelyre ezután is bátran ráállhatnak az autósok (a sávra – legalábbis a szabályok szerint – nem tehetnék meg ezt). Pedig Barna Imre szerint pont ezek lennének azok a döntési helyzetek, mikor kedvezhetnének a bicajosoknak, hogy apránként tényleg javuljon a most még igencsak szaggatott úthálózatuk.

– Képzeljük magunkat a biciklis helyébe, halad a kerékpáros nyomon, és egyszer csak ott van előtte egy autó, ki kell kerülnie, ezért be kell mennie a sáv belső felére, a felezővonalak mellé. Ezt így nyilván nem lehet kerékpárosbarátnak nevezni. Az úttestnek amúgy is a közlekedést kellene szolgálnia és nem az autók tárolását – jelentette ki a bringások érdekvédelmi szervezetének képviselője. Aki a problémás esetek között megemlítette még a Könyves Kálmán körút és a Kiskőrösi út kereszteződését, ahol egy buszmegálló a jobbra kanyarodó sávban kapott helyet, így a kerékpársáv máshova nem kerülhetett, csak az úttest közepére. A pozitív példák között Barna Imre kiemelte a Kullai közben lévő kerékpáros nyomot, amely lassításra ösztökéli az autósokat.

Úttesten vagy mellette, kerékpárúton?

Gyakran van vita arról, melyik a bicikliseknek biztonságosabb megoldás: az úttól külön futó, fizikailag elhatárolt kerékpárút, vagy az úttestre felfestett sáv. Barna Imre szerint lakott területen belül az utóbbi a jó irány, mert a kerékpáros így folyamatosan az autós előtt-mellett teker, így végig a látóterében és a tudatában van, a sofőr jobban fog rá figyelni, mintha hirtelen előtűnne a kereszteződésben.

Egyébként sok utcánál, útnál ez a kérdés hipotetikus is, hiszen nem is lenne hely egy külön kerékpárútnak. Barna Imre szerint Kecskeméten különösen nagy gond, hogy a gyalogos-kerékpáros közös felületek a jellemzőek, és azok nagy része használhatatlan.

Mi micsoda? Nyom, nyitott, zárt sáv?

A sárga/fehér bicikli piktogram a két nyíllal a kerékpáros nyomot jelzi, főként az egyirányú utcákban találkozhatunk vele. Ezek külön felületet nem biztosítanak a bicikliseknek, inkább a figyelemfelhívást szolgálják. A nyitott kerékpársávot fehér színű szaggatott vonal határolja (szintén elláthatják piktogrammal); időlegesen, indexeléssel a kerékpáron kívül más jármű is igénybe veheti, például előzéskor vagy lekanyarodáskor (de csak ha a biciklist nem akadályozza, gátolja a haladásba), a gépjárművel való megállás pedig tilos rajta. A sárga folytonos vonallal kijelölt zárt kerékpársávnál a csíkot gyakorlatilag záróvonalnak kell tekinteni.