Tízéves a volt kalocsai zsinagóga melletti emlékpark

Az idei jubileumon felidézték azt a kutatást, amely során ráleltek az eltűntek neveit őrző márványtáblákra. Az ünnepi szónok szerint „törékeny az európai béke”, de az olyan emléknapok, mint ez, segíthetnek megőrizni.

– 75 évvel ezelőtt körülbelül 600 embert hajtottak végig a kalocsai főutcán és vittek el a vasútállomásról a szegedi gyűjtőtáborba. Tíz év óta június 18-a a kalocsai zsidóság emléknapja – kezdte ünnepi beszédét dr. Magóné Tóth Gyöngyi, a kulturális intézmények vezetője, akinek kutatásai anno sokat segítettek a közösség történetének feltárásában. – 2009-ben kétnapos megemlékezést tartottunk, sokan itt voltak akkor is. Hazahívtuk azokat, akik túlélői voltak ennek a szörnyűségnek és szerte a világon élnek, éltek. Tíz évvel ezelőtt itt voltak, körülbelül hatvanan, Kanadából, az USA-ból, Izraelből, Budapestről. Akkor, június 18-án állítottuk az emléktáblákat, amelyeknél minden évben megemlékezünk – mondta.

Dr. Magóné felidézte: a 320 deportált zsidó nevét őrző márványtáblákat 1948-ban készíttették azok, akiknek sikerült hazatérniük. A zsinagógában felállított tábláknak egy időre nyoma veszett, miután a Városi Tanács 1962-ben megvette az épületet a zsidó hitközségtől és könyvtárrá alakította. Utóbbi intézmény néhai igazgatója, Asbóth Miklós egy ideig nyomozott a táblák holléte után, az ő kutatásait is felhasználva lelt rájuk Magóné, a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben. Lévén nagyon rossz állapotban voltak, nem lehetett őket elmozdítani, majd szabadtéren újra felállítani. Az akkori városvezetés segítségével a pontos másuk készülhetett el, azóta létezik a régi zsinagóga szomszédságában felállított kegyhely.

Az intézményvezető kifejtette: lévén nemcsak a zsidó népcsoportot érintette a holokauszt, hanem a cigányságot is, arra kérte a jelenlévőket, mindkét etnikumra gondoljanak az emléknapon.