Jól halad az új zsilip építése Tasson

A teljes Duna-ág rendezését 1910-ben kezdték meg. A tassi hajózsilipet, a vízerőművet és a vízleeresztő zsilipet 1928-ban adták át, amit 1956-ban a dunai jeges árvíz olyannyira megrongált, hogy a szakemberek a műtárgy elbontása mellett döntöttek. A későbbiekben a Duna-ág vízleeresztését az átalakított hajózsilippel oldották meg, ám ez kevésnek bizonyult a kitűzött vízgazdálkodási célok eléréséhez. Az új, többfunkciós vízleeresztő műtárgy létesítésének előkészítése 2010-ben kezdődött el.

– A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (RSD) vízminőségének helyreállítását célzó nagyprojekt tanulmánytervei, továbbá annak projektelemei – a két nagyműtárgy (Kvassay- és Tassi-zsilip) részleges rekonstrukciója, az RSD monitoring­rendszerének kiépítése és az RSD parti sávjának csatornázása – az előző európai uniós ciklusok idején valósultak meg. Az új, többfunkciós műtárgy kivitelezése 7,1 milliárd forintba kerül, melynek 85 százalékát európai uniós forrás fedezi, a fennmaradó részt pedig az állam finanszírozza. A munkálatok tavaly tavasszal kezdődtek, mostanra a teljes beruházás nagyjából 15 százaléka már elkészült, a tervek szerint a jövő évben befejeződik – mondta el lapunk érdeklődésére Szilágyi Attila, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

A munkálatok során a kivitelezőnek többek között 128 ezer köbméter földet kell megmozgatnia, 7600 köbméter betonszerkezetet, valamint 700 tonna acélszerkezetet kell megépítenie. Az új műtárgy a Duna bal parti árvízvédelmi töltésébe kerül, biztosítva majd a szivattyús vízátemelést, valamint a gravitációs vízleeresztést az RSD-ből a Dunába és a Dunából az RSD-be.

– A hajózsilip visszakapja eredeti funkcióját, a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág vízszabályozását az új műtárgy fogja teljes egészében elvégezni. A víztömeg átvezetése különböző üzemmódokban is lehetségessé válik. Árvizek esetében, mikor a Nagy-Duna vízállása magasabb, mint a Duna-ágé, az új műtárgynak köszönhetően le tudjuk ereszteni a vizet, ez fordított esetben is lehetséges. A turbinarendszer segítségével a Duna-ág vízpótlása oldható meg – tette hozzá az igazgató.

A helyszíni bejárást követően az érdeklődők az újonnan épülő vízleeresztő műtárgy Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág vízgazdálkodásában betöltött szerepéről tájékoztatta a jelenlévőket Papanek László, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője, majd a kivitelezés részleteiről kaptak hasznos információkat Papp Gergelytől, a kivitelező SC Tass 2017 Konzorcium projektfelelősétől a tassi Faluházban. A rendezvény a Magyar Hidrológiai Társaság Közép-Duna-völgyi területi szervezetének előadóülése is volt egyben.

A Tassi-zsilip története

A Ráckevei-Duna ma ismert formája az 1910 és 1926 között zajló folyószabályozás révén alakult ki. A korábbi évszázadok során a várost pusztító nagy árvizek legfőbb oka a Csepel-sziget felett kiszélesedő, zátonyokkal tarkított sekély Duna-ág volt. Ez a folyószakasz ugyanis jégzajláskor kedvezett a jégdugók kialakulásának, a jégdugók mögött feltorlódó víz pedig hamar elöntötte a várost. A folyószabályozáshoz a döntő lökést az 1838-as nagy árvíz adta meg.

Az 1838-as pesti árvizet követő folyamszabályozási munkák során a Duna ráckevei ágát Pestszenterzsébet magasságában lezárták, azonban a későbbi árvizek a Duna-ágat alulról továbbra is elöntötték. A teljes Duna-ág rendezéséről 1904-ben törvényt hoztak, 1910-ben kezdték meg a felső torkolatnál a vízi műtárgyak, mai nevén Kvassay-zsilip, építését. Az alsó torkolati műtárgyak – így a hajózsilip, a vízerőmű és vízleeresztő zsilip – építése Tassnál 1926–1928 között folytak.

Az 1956. március 10-én pusztító dunai jeges árvíz mélyen alámosta a vízerőmű és leeresztő zsilip alapjait, emiatt a műtárgy jelentősen megdőlt. A megrongálódott műtárgy helyreállítására műszaki és gazdaságossági számításokat végeztek, melyek után az elbontás mellett döntöttek. A Duna-ág vízleeresztésére a hajózsilipet alakították át úgy, hogy a felső kapuk helyén először fix küszöböt építettek, amelyet később, 1962-ben, a hajózhatóság érdekében billenőtáblássá módosították.