2019.03.08. 07:44
Befellegzik a goromba növényvédő szereknek
Megritkította idén is a növényvédelmi mérgek választékát az Európai Bizottság. A forgalomból kivonandó szerek némelyikét széles körben használták a hazai szántóföldi gazdálkodásban is.
Csak az Unió által engedélyezett növényvédő szereket használhatják a gazdák
Forrás: Illusztráció/Shutterstock
A 2019-es évben 12 új növényvédelmi hatóanyag használatát engedélyezte az Európai Unió, ugyanakkor 45 forgalmazását rövid határidővel megszüntette. Az utóbbiak közt szerepel a dikvát nevű vegyület, amely egyebek közt a Reglone alkotórésze. Ezt a szert leginkább a kukorica-, repce-, napraforgó-állomány betakarítás előtti kiszárításához használták.
– Betiltása kellemetlenül érinti a termesztőket, mert hatékony készítménynek ismerték. Főleg az elgyomosodott földeken vették hasznát, általa az egész terület növényállománya jól leszárítható volt, segítette a betakarítás ütemezését. A dikvátot tartalmazó készítmények engedélyét már idén május 4-től visszavonják. Jelenlegi ismereteink szerint helyettesítésükre elsősorban a glifozát tartalmú szerek, mint a Glialka vagy a Barclay, illetve a Glyfos, a Total nevű gyomirtók jöhetnek számításba – tájékoztatott Szabó Balázs növényvédelmi mérnök, a nagykőrösi Vihar utcai gazdabolt vezetője.
Ezenkívül még több más, a hazai mezőgazdaságban használt növényvédő szer is kifut hamarosan a közhasználatból, nevezetesen a thirám hatóanyag betiltása miatt.
– A thirámot tartalmazó szereket jó gombaölőnek ismerik a kertészek. Egyebek közt szőlőben, szamócában, almafélékben alkalmas a szürkerothadás, varasodás, őszibarackban a tafrina ellen. A thirám helyettesítése valószínűleg kevesebb zökkenőkkel oldható meg, mert rendelkezésre állnak más használható szerek. Például a Signum vagy a Chorus.
– A növényvédő vegyi anyagok cseréje mögött az a szándék áll, hogy a környezetre, az emberi egészségre kevésbé káros vegyületeket vonjanak használatba az eddigiek helyett. Sajnos, azzal együtt nőnek a gazdálkodók költségei, hiszen a kíméletes, már-már a biotermesztés irányába ható vegyületek előállítása többe kerül, tehát kereskedelmi áruk is magasabb. Szemlélteti a különbséget az agrár-környezetgazdálkodásba bevont gazdaságokban, főleg a gyümölcsösökben a növényvédelmi költség alakulása. E művelésben egységnyi területű csonthéjas állomány védelmére fordított költség duplája annak, mint ami a hagyományos termesztésben jellemző – példázta a változások hatásait Szabó Balázs.