Egyre több a műhibaper, és általában a kórház a vesztes fél

Az 51. jogásznapot szervezte meg pénteken a Kecskeméti Törvényszék, mégpedig a megyei Jogász Egylet, az ügyvédi kamara és a kormányhivatal közreműködésével. Érdekes és izgalmas témát jártak körül az előadók a délelőtt során: az egészségügyi intézmények elleni „orvosi műhibás” perekről, a kártérítésekről, az igazságügyi orvosszakértők szerepéről esett szó.

A statisztikák szerint évente 7-10 ezer ellátási hiba van az egészségügyben, ez elsőre soknak tűnhet, de akkor már nem, ha figyelembe vesszük, hogy orvos-beteg kapcsolatból viszont több millió adódik egy évben – mondta el dr. Temesváry Béla, a kecskeméti kórház szülész-nőgyógyász főorvosa, osztályvezető-helyettese, aki egyben igazságügyi orvosszakértő is. Hozzátette: hazánkban 300-400 műhibaper indul átlagosan, de a számuk dinamikusan nő; a legtöbb, körülbelül negyven százaléknyi a szülészet-nőgyógyászat területén. A bíróságok által megítélt kártérítések összege 15 és 100 millió forint között mozog, országosan a pertárgyérték 2 milliárd forint körül lehet. A felperesek általában felkészültebbek a kórházaknál, ügyvédeik kifejezetten ilyen ügyekre specializálódtak, így 70-80 százalékban az egészségügyi szolgáltatók, kórházak lesznek a per vesztesei, megfelelő jogi támasz nélkül.

Temesváry doktor hangsúlyozta, hogy megfigyelhető jelenség manapság már a defenzív medicina kialakulása, amikor az orvos nem azt nézi, mi baja lehet a betegnek, hanem hogy neki személyesen milyen problémája származhat a páciens ellátásából (pontosabban ha annak során valami nem jól sikerül). A következmény kétféle lehet: az orvos az ellátást a szakmai minimumra torzítja, a másik véglet pedig, hogy sok indokolatlan és költséges vizsgálattal terheli meg a kórházat, ami a többi beteg kezelését is akadályozza. A defenzív medicina jeleként értékelte a főorvos a szüléseknél a császármetszés alkalmazásának nagyfokú térhódítását is (ma már csak a gyerekek 30-40 százaléka jön világra hüvelyi úton). A császármetszés a magzatnál kétségkívül csökkenti a kockázatokat, az anyánál viszont növeli, hiszen altatásban, a has-és a méhüreg megnyitásával történik. Temesváry Béla kifejtette: a bírósági joggyakorlat mégis ezt tartja biztonságosabbnak, és az a helyzet áll elő, hogy az élettani szülési módszert kell a kórháznak, orvosnak indokolnia, és bizonyítani, hogy császármetszés esetén sem lett volna nagyobb esély a károsodás vagy halál megakadályozására.

A legtöbb kártérítés per újszülöttkori agykárosodás miatt indul. Temesváry Béla elmondta: számtalan tanulmány bebizonyította, hogy az oxigénhiányos károsodásoknak a hetven százaléka a méhen belül létrejön, ezzel pedig az orvosok nem tudnak mit tenni, hiszen két vizsgálat között, pár hét alatt is lejátszódhat. Down-szindrómás gyerek születése miatt szintén sok szülő beperli a kórházat. A Down-szindróma szűrhető, de vannak édesanyák, akik nem járnak rendszeresen terhesgondozásra (pedig előfordulási aránya egy a hétszázhoz, ez a leggyakoribb kromoszóma rendellenesség). A szülészorvosnak kötelessége, hogy felhívja a veszélyre a figyelmet, és genetikai tanácsadásra irányítsa a szülőket.