Eddig is alkalmazták a triázsrendszert megyénk kórházai

A sürgősségi ellátás kulcsa az úgynevezett triázsrendszer, a súlyossági kategóriák használata. Mindegyik esetében meghatározták, hogy mennyi időn belül kell az adott betegnek ellátást kapnia. A cél az, hogy a lehető leggyorsabban – mentővel történő érkezéskor 5 percen belül – rögzítsék a beteget a sürgősségi ellátás informatikai rendszerében, majd 10 percen belül sorolják be a triázsrendszerben, állapotának súlyossága szerint.

– A triázsrendszer – a súlyossági kategóriák használata – évek óta működik a kecskeméti kórház sürgősségi betegellátó osztályán, és ennek köszönhetően a beteget állapotának súlyosságától függően látják el – közölte megkeresésünkre az intézmény.

A most kötelezően bevezetett triázsrendszer már korábban működött a halasi kórházban is, ahol eddig is egytől ötig triázsoltak minden beteget és képzett triázsnővérekkel dolgoztak, jól bevált gyakorlat volt eddig is – nyilatkozta lapunknak dr. Szepesvári Szabolcs főigazgató. Az új helyzetet az Akut Alapellátó Egység kialakítása jelentette, amelyet a sürgősségi osztályon belül helyeztek el egy külön betegvizsgálóban, a munkába egy nyugalmazott háziorvost is sikerült bevonni. Az országosan bevezetett rendszer a halasi kórház főigazgatója szerint azonban néhány ponton a későbbiek során minden bizonnyal módosításra szorulhat.

Az Akut Alapellátó Egység (AAE) kialakításával máris csökkentek a várakozási idők, amely a sürgősségi osztály működését jelentősen javítja. – Az átlagos betegforgalomnak mintegy 25 százalékát tudja átvenni a felállított új Akut Alapellátó Egység az osztály válláról, ezzel tehermentesíti a sürgősségi osztálynak az aktív sürgősségi feladatokat ellátó kollégáját – mondta el hírportálunk érdeklődésére dr. Balogh Mária, a sürgősségi osztály vezetője.

Az intézményben ugyanakkor az AAE jelenleg munkanapokon nyolc órában működik, mely a legnagyobb terhelést csökkenti, de a triázsrendszer és a sürgősségi ellátás napi 24 órában áll a betegek rendelkezésére. A betegforgalom és a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az AAE éjszaka nem, inkább a nappali időszakban indokolt. – Munkaidő alatt, és nem is annyira a reggeli időszakban, mint inkább napközben nagy az osztályon a terhelés. Nyilván van eltérés a statisztikáktól, mert szombat éjszaka is lehet egy nagyon kemény időszakot kifogni, amikor a nappali hétköznapnál is nagyobb a forgalom, de a statisztikai az átlag az, hogy inkább a munkaidő közepén délelőtt 10 órától 18.00 óráig van jobban szükség a segítségre – összegezte a tapasztalatokat a halasi kórház sürgősségi részlegének vezetője.

A kórház főigazgatója szerint ugyanakkor az Akut Alapellátó Egységben úgy dolgozni, hogy orvos nincs a műszakban és nem orvos fogja elengedni a beteget, nem fordulhat elő a halasi kórházban.

– A rendelet lehetővé teszi, hogy emelt szintű ápoló vagy mentőtiszt is elláthatja ezt a feladatot, de véleményem szerint egy mentőtiszt nem arra a belgyógyászati differenciál diagnosztikára van kiképezve, ami egy 4-esbe, 5-ösbe triázsolt betegnél szükséges elméleti tudás és tapasztalat.

Ráadásul az ilyen betegeknél, ha definitív, vagyis olyan gyógykezelési ellátást akarunk nyújtani, amely a beteg gyógyulásával és nem továbbutalásával zárul, akkor annak része, hogy receptet is írjunk, a receptírás azonban orvosi engedélyhez, orvosi pecséthez kötött tevékenység. Ezért azt gondolom, hogy a kórházból úgy beteget elengedni, hogy a végét nem orvos szignózza, nem látom reálisnak a magyar viszonyok között. – mutatott rá dr. Szepesvári Szabolcs főigazgató.

Baján sem lesz változás

Baján sem hozott változást a sürgősségin az új év. A Szent Rókus Kórház sürgősségi betegellátó osztályán a két évvel ezelőtti átalakítás óta működik a triázsrendszer, azaz elsőként egy ápolóval találkozik a beteg. Itt kikérdezik, majd tájékoztatják, hogy hol kell tovább várakoznia. Több helyen is olvashatók a betegosztályozáshoz tartozó kategóriák, valamint a hozzájuk rendelt várakozási időkorlátok. A rendszer bevezetésekor az volt a cél, hogy az igazán súlyos, életveszélyes, kritikus állapotban lévők minél előbb kerüljenek orvos elé, nem az érkezési sorrend, hanem az esetek súlyossága rangsorolja a betegeket. Az SBO-ra jutó terhelést érzékelteti, hogy a bajai kórházban 2002 óta létező osztályon az első évben 2900 beteg fordult meg, 2015-ben viszont már 11 ezer fölötti betegforgalmat regisztráltak. Ez a szám azóta tovább növekszik.