Három község pert nyert Kalocsa ellen

A három Duna menti község a kétmilliárdos szennyvízberuházásuk kapcsán pereskedett Kalocsával, miután a város jogi útra terelte követelését, egy 15 évvel ezelőtti megállapodásra hivatkozva. Mint ismert, első, másod és harmadfokon is az alpereseknek lett igazuk, így nem kell kifizetniük azt a több tízmillió forintot, amire egy korábbi feltételek mentén tervezett pályázatuk megvalósulása esetén vállaltak kötelezettséget. A szeptemberben meghozott, majd október végén kihirdetett, immár jogerős ítélet előzményeit sajtótájékoztatón mutatták be a községek polgármesterei.

Bedi Gyula, a beruházásban gesztorként részt vevő Uszód polgármestere nyilvánosságra hozta a községek és Kalocsa között az elmúlt 15 évben e beruházás kapcsán keletkezett levelezések, megállapodások és szerződések kivonatát. Rávilágított: a kétezres évek eleje óta tervezték a végül csak két éve megvalósult szennyvízfejlesztést, amihez kapcsolódóan valóban kötöttek egy egyszeri, nettó 35 millió forintos csatlakozási díjat vállaló megállapodást a várossal, hogy annak tisztítótelepe napi 270 m3-ig fogadja a tőlük érkező szennyvizet.

Ezt az összeget egy akkoriban benyújtott pályázatuk sikeressége és kivitelezése esetén kellett volna rendezniük, ám sem azt, sem pedig az azt követő további tendereket nem tudták elhozni. A végül nyertes, évekkel későbbi KEOP-pályázatukban pedig már szerepelt partnerként Kalocsa is, ahová a teljes, kétmilliárdos beruházásból mintegy 288 millió forint értékű szennyvíztelep-fejlesztés jutott úgy, hogy a városnak önerőt sem kellett biztosítania hozzá.

– A 2003-as iratban már szerepel a beruházás tárgya („Uszód, Géderlak és Dunaszentbenedek községek csatornázása és szennyvízelvezetése” – a szerző). Ugyanezzel a megnevezéssel adtuk be a rá következő években is a pályázatokat – szögezte le az uszódi polgármester. Hangsúlyozta: a végül sikeres, 2008-as pályázat már egy olyan társulási megállapodás nyomán készült, amelyet Kalocsa is aláírt, tehát az öt évvel korábbi állapothoz képest ennek a projektnek már a város is haszonélvezője volt, hiszen önerő nélkül hajthatott végre rekonstrukciót és bővítést a korszerűtlen szennyvíztelepén. Lévén utóbbi dokumentum vonatkozott a végül megvalósult beruházásra – és abban nem szerepelt a községek fizetési kötelezettsége –, álláspontjuk szerint ezzel felül is írták a korábbi szerződést, fejtegette, annyival kiegészítve, hogy az utolsó szót kimondó Kúria ugyancsak erre a következtetésre jutott, és e szerint hozott ítéletet.

– Számunkra az volt a megdöbbentő, hogy a város nem volt hajlandó tárgyalni velünk erről – jegyezte meg Katona György géderlaki polgármester, visszautalva a tájékoztatón elhangzottakra, melyek szerint a községek kezdeményeztek egyeztetést az ügyben (miután 2015 végén a tartozásukra emlékeztető tájékoztató levelet kaptak Kalocsától), de ez süket fülekre talált. – Tudattuk, hogy ugyan nem értünk egyet, de próbáltuk ezt peren kívül elintézni – utalt arra, hogy egy valamekkora összeg kifizetésétől nem zárkóztak volna el.

Megromlott a viszony

– Úgy érzem, hogy a pereskedés ideje alatt a települések és Kalocsa között megromlott a viszony – mondta el Vargyas Mihály. Dunaszentbenedek polgármestere, csatlakozva az előtte szólókhoz, szintén sérelmezte, hogy bár többször kérték az egyeztetést és azt, hogy a kalocsai képviselő-testületet is tájékoztathassák a részletekről, erre nem kaptak lehetőséget. – Itt vagyunk, egy járásban és addig jutottunk, hogy nem tudtunk tárgyalni, ezt nagyon-nagyon hiányoltam. Sokkal jobb kapcsolatot kellene ápoljon a város az őt övező községekkel – summázta.