Az újbor ünnepét tartották Márton-napon

Az újbor hagyományos soltvadkerti ünnepén Lehoczki Ferenc, a város polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy a térség az elmúlt évek legnagyobb termését produkálta, jelenlegi állás szerint 320 ezer mázsával, ami még nem a végleges mennyiség.

A polgármester hangsúlyozta, hogy a térség borászata akkor maradhat fejlődő pályán, ha a szőlészek és a borászok továbbra is közelednek egymáshoz. Ugyan a soltvadkerti az ország egyetlen olyan hegyközsége, ahol nem csökkent a szőlőterület, azonban a hegyközséget Soltvadkert és Tázlár alkotja.

– Ha ebből kiemelem Soltvadkertet, akkor tíz év alatt majdnem 200 hektárral csökkent a szőlőterület. Tázláron ugyanebben a tíz évben 150 hektárral nőtt – mondta Lehoczki Ferenc. A polgármester elmondta, hogy ez idő alatt csaknem 50 százalékkal csökkent a hegyközségi tagok száma. A szőlő ára az elmúlt tíz évben nem változott, mely a polgármester szerint intő jel lehet arra, megalkossák a szőlőtermesztők életpályáját, ami alapján tudná a gazda, hogy milyen szőlőárra számíthat a következő években, melyet a mindenkori bor árának 25 százalékában lenne érdemes meghatározni.

– Vannak eredményeink, melyekre építhetünk és a problémákra is vannak megoldásaink, ha tovább építjük a hidat a szőlészek és a borászok között – zárta gondolatat Lehoczki Ferenc.

Ezt követően Font Sándor országgyűlési képviselő, a Mezőgazdasági Bizottság elnöke mondott ünnepi köszöntőt. Font Sándor elmondta, hogy az idén tapasztalt jelentős termésmennyiség miatt egyre égetőbb a megfelelő hűtőkapacitás kérdése. Ha az éghajlatváltozás következménye az idei eredmény, akkor a jövőben is erre kell készülni és szükséges lesz megtenni ezeket a beruházásokat. A képviselő azt is elmondta, hogy országosan 10-15 százalékos csökkenés jelentkezett a szőlő felvásárlási árában, ami régiónkat nem érintette.

Az eseményen dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár a szőlő és a borágazat helyzetét értékelte. Az államtitkár az idei szüreti helyzetről, valamint a Szőlő-bor Nemzeti Támogatási Programról és a Vidékfejlesztési programról beszélt. Feldman Zsolt elmondta, hogy az ágazat legfőbb kérdéseit jelenti a szőlő- és borárak növelése és stabilizálása, az adminisztratív terhek csökkentése és a támogatások jövője. Az Agrárminisztérium célja jól pozicionált közösségi márkák létrehozása, a hazai bor értéknövelése az exportpiacon és a magyar érdekek határozott védelme.

Nyitrainé dr. Sárdy Diána, a Szent István Egyetem tanszékvezetője borászati szempontból értékelte az idei évjáratot, mely megfelelő sav- és cukortartalmú.

Dr. Németh Krisztina a 2016-2018-as évjáratokkal kapcsolatos környezeti kihívásokról, míg dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára a borpiaci helyzetről beszélt, és hangsúlyozta a közösségi márkaépítés fontosságát.

Az előadásokat ízletes libalakoma követte, miközben a Duna Borrégió borászai újboraikat töltötték a poharakba.

Változott a fajtaszerkezet

Soltvadkerten az elmúlt tíz évben változás állt be a fajtaszerkezetben. Tíz évvel ezelőtt Soltvadkerten a négy kiemelt fajta közül legnagyobb volumenben termesztett szőlőfajta az ezerjó volt 600 hektáron, a negyedik a bianka volt, melyek mára helyet cseréltek egymással – ma 736 hektáron terem bianka és 200 hektáron ezerjó.