Huszonöt éves lett a Kolping egyesület

Ünnepi szentmisével kezdődött a jubileumi összejövetel az alsóvárosi Szent Péter és Pál apostolok katolikus templomban, ahol Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Vangel Imre és Finta József volt halasi plébánosokkal együtt misézett.

A Tiszti Klubban ünnepi ülésen emlékeztek meg az elmúlt negyedszázad fontosabb eseményeiről. Az összejövetelre meghívást kapott az idén 91 éves Gyergyószentmiklósi Kolping Család Egyesület is, ahonnan 42 vendég érkezett. Jelen voltak a lelkiségi mozgalom magyarországi vezetői is, akik elismeréssel szóltak a halasi közösség munkájáról.

– A halasi Kolping közösség ma is őrzi a második világháború előtti zászlaját, amely bizonyítéka annak, hogy a városban korábban komoly kolpingos közösségi élet zajlott – hangsúlyozta köszöntőjében Bánhidy Vajk. A magyarországi Kolping mozgalom alelnöke emlékeztetett arra, hogy a második világháború után, a kommunista diktatúrák idején megszüntették.

Évtizedekkel később a rendszerváltás utáni időszak teremtett arra lehetőséget, hogy kezdjenek el újjászerveződni azok az egyesületek, azok a Kolping családok, amelyeknek volt korábbi tradíciója, ez történt 1992-ben Kiskunhalason is. Jelenleg több mint harminc, úgynevezett Kolping család működik az ország különböző városaiban, ezek plébániákhoz köthető közösségek.

– Halason is egy ilyen közösség működik, melynek elsődleges feladata, hogy a plébánia életébe bekapcsolódva, a rászorulókkal tartsák a kapcsolatot és egyéb olyan szociális tevékenységet lássanak el. A tevékenységükbe be tudják kapcsolni a hazai, a Kárpát-­medencei és távolabbi nemzetközi partnerszervezeteket is – emelte ki beszédében Bánhidy Vajk, aki fontosnak nevezte, hogy együtt ünnepelhetnek a gyergyószentmiklósi kolpingosokkal.

Gál Istvánné, a halasi Baranyi László Kolping Család Egyesület elnöke elmondta, hogy szerteágazó tevékenységet végeznek, amellett, hogy rendszeres résztvevői az országos Kolping-gyűléseknek és egyéb rendezvényeknek.

– Papjaink elismerik a munkánkat, számíthatnak az egyházközségben a kolpingosok tevékenységére – fogalmazott a halasi közösség vezetője.

Az egyházi ünnepek lebonyolításában is segítséget nyújtanak, a többi egyházi intézménnyel, óvodákkal és iskolákkal is jó a kapcsolatuk, rendszeresen tartanak közösségi rendezvényeket a húsvéti és karácsonyi, illetve egyéb egyházi ünnepek alkalmával, mézeskalácsot sütnek az idősekkel, amibe igyekeznek bevonni a gyerekeket is.

A negyedszázados jubileumi ünnepségen emléklapokat adtak át az ünnepség résztvevőinek, ahol a gyergyószentmiklósi vendégek emlékszalagot is kötöttek a halasi kolpingosok zászlajára.

Kolping Adolf célja a szociális problémák enyhítése volt

Kolping Adolf, mint kölni egyházmegyés katolikus pap 1849-ben indította el mozgalmát. Teológiai tanulmányai és pappá szentelése előtt iparosként, a cipészszakmában dolgozott. Fiatal káplánként személyes küldetését abban ismerte fel, hogy a nyomasztó szociális problémák enyhítésére szentelje életét. A katolikus legényegylet megalapításával a fiatalokat akarta kivezetni az elszigeteltségükből, életük sikeres megoldásához kívánt segítséget nyújtani közös művelődés és önsegélyezés megszervezésével. Kolping 1856-ban látogatott Magyarországra, ahol elgondolásait lelkesedéssel fogadták. Még abban az évben megalakult a fővárosi egyesület. Az első világháborúig Kolping mozgalma folyamatosan terjedt, az egyesületek száma 80 fölé emelkedett az akkori magyar királyság területén. A múlt század katolikus legényegyleteiben foglalkoztak szakmai továbbképzéssel, betegsegélyező szervezetet hoztak létre, tartalmas szabadidős programokat szerveztek. Az egyesületi életet a keresztény hit hatotta át, tagjai számára ez volt a döntő összetartó erő.