Kecskemét/Parád

2018.07.21. 20:00

Közel kerültek a természethez a táborban

Az úton átmegy egy szarvas. – Nem! Az erdőn át megy az út. E mottó szellemiségében rendezte meg a Hírös Agóra Ifjúsági Otthon idei Fantázia drámajátszó táborát a közelmúltban Parádon. Az egyhetes tábor központi témáját az ember és az állat kapcsolata adta. A tematika végigvonult a hét kreatív foglalkozásaiban és a táborban megalkotott drámajátékban.

Horváth Péter

A természet értékei, az állatok megismerése és tisztelete állt az idei Fantázia tábor középpontjában, amit a Hírös Agóra Ifjúsági Otthon szervezett Parádon. A sűrű lombokkal tarkított Mátra hegyeinek ölelésében megrendezett hagyományos drámatáborban a gyerekek az állatok nyomába eredhettek és megismerhették a környékbeli erdő lakóinak életét.

A Parádon táborozó kecskemétiekről a csoportkép a jászberényi állatkertben tett látogatás után készült
Fotó: Horváth Péter / Petőfi Népe

Józsa Kata, a tábor fő szervezője és a keretjáték kidolgozója lapunknak elmondta, hogy az ember valaha együtt élt az állatokkal, ismerte őket, s minden állat tanított valamit számára. Általuk a természet szólt és még ma is szól hozzánk és ha figyelünk rájuk, meghallgathatjuk és megérthetjük őket. Az erdei állatok az ember számára a szabadságot és a függetlenséget jelképezik. Noha manapság úgy tűnik, hogy a vadon élő állatok és az ember kapcsolata megszakadt, a kontaktus ember és természet közt sosem szűnt meg. Minden, amit teszünk, kihat a természetre és visszahat ránk. E fontos kapcsolat tudatosítása volt a tábor fő célja.

A táborban szerzett természetismereti tudást kézműves foglalkozásokon és drámajátékban dolgozták fel a diákok, akik a Kertvárosi Általános Iskolából, a Szent Imre Általános Iskolából és az Arany János Általános Iskolából érkeztek, mintegy hetvenen, 9-től 14 éves korig. Sokan közülük visszatérő vendégei a változó tematikájú drámatábornak.

Az első napon, úton Parád felé, látogatást tettek a táborozók a jászberényi állatkertben, ahol megfigyelték a vadállatok külsejét, mozgását és viselkedését. A táborba érve az állatok titkaiba beavató vadász és mesélő fogadta a gyerekeket. A fiatalok napirendjének ritmusát rítusok adták: reggel hétpróbával, majd közös étkezéssel kezdődött a nap, majd a csoportos napköszöntő énekkel üdvözölték a természetet. Napközben kreatív foglalkozások és természetismereti előadások várták a gyerekeket, esténként pedig nyomkereső gyűlésen és csoportos drámajátékon vettek részt a drámapedagógusok vezetésével. Minden este varázsköpönyeges mesélők járták a tábort lámpásukkal és állatmeséket olvastak fel a gyerekeknek elalvás előtt.

A három iskola által alkotott csoportok egy-egy állatot választottak szimbólumuknak, vagyis „totemállatuknak” a hétre. A kertvárosiak állata a szarvas, a Szent Imré-seké a róka, az Arany János iskola táborozóinak állata a madár volt. A csapatok állatukról szóló tetszőlegesen választott eredetmondát, mítoszt, mesét a hét során drámaelőadássá formálták és a zárónap estéjén előadták. A fiatalok madaras bemutatót láthattak, melyet Kiss Balázs tartott saját nevelésű ragadozó madaraival. Szira, a bagoly és Villám, a szalagos álölyv röptét és vadászatát ámulva figyelte a fiatal közönség. Hamarosan elkészültek a csapatok egyenpólói is, amelyeket rókák, szarvasok és madarak képei díszítettek, majd mindenki megformálta gipszből készített állatmaszkját. Ezek mindegyike egyedi díszítést és színeket kapott.

Les Gábor fazekasmester egy tál készítésének folyamatába avatta be a gyerekeket
Fotó: Horváth Péter / Petőfi Népe

A természeti környezet eszközeit felhasználva a három totemállatot idéző land art művet, szabadtéri installációt alkottak a csapatok. Az utolsó előtti napon kirándulást tettek Bodonyba, ahol megtekintették a faluban működő Múlt és Jelen Gyűjteményt és látogatást tettek egy fazekasműhelyben. A nap második felében az egerszalóki strand várta a gyerekeket. A tábort a csapatok tematikus drámaelőadása és tábortűz zárta az utolsó estén.

Ezek is érdekelhetik