Éleslövészettel és harcászattal zárják a tartalékosok kiképzését

A célegyenesbe fordult a megyei területvédelmi tartalékosok első körének alapfelkészítése. Ezen a héten összesen 134-en teljesítik az előírt feladatokat a tatárszentgyörgyi lőtéren. Kétségkívül a mostani a felkészítés legizgalmasabb, legmozgalmasabb, egyben legfárasztóbb része, hiszen a jelentkezők gyakorlatilag az egész napjukat a lőtéren töltik, és estére sem utaznak haza, a táborfalvi laktanyában van a szállásuk.

Az alkalmasnak talált jelentkezők kiképzése összesen 120 óra, ezt négy hétre osztják el. Van, aki már novemberben elkezdte a felkészülést, majd a családjával, munkahelyével és természetesen a Magyar Honvédséggel is egyeztetve iktatta be az egy-egy hetes távolléteket az elmúlt fél évben. A tartalékosok nagyobb része viszont nappali tagozatos diák, ők tömbösítve, július 2-tól egyben kapták meg a négyhetes felkészítést, lakóhelytől függően Baján, Kecskeméten és Kiskunhalason, majd a napokban Tatárszentgyörgyön.

– Fokozottan figyelünk arra, hogy a kiképzés során a civil életben is hasznos ismereteket adjunk át. A fő hangsúlyt erre helyezzük, nem a fizikai megterhelésre. A cél az, hogy aki bekerül a rendszerbe, a lehető legtovább bent maradjon, ez értelmes feladatokból álló kiképzéssel érhető el – ezt éppen egy éve mondta el a Baon.hu-nak Nagy Viktor, az alakuló új megyei alegység parancsnoka, az MH Hadkiegészítő Felkészítő és Kiképző Parancsnokság területvédelmi osztályának alezredese. Ha behívták a jelentkezőket, valóban nem hagytak nekik üresjáratokat, intenzíven teltek a napok. Elsajátították az önvédelemre épülő katonai közelharc, a kézi- és fegyveres tusa alapfogásait, az elsősegélynyújtás keretében megtanulták a sebek fertőtlenítésének, kötözésének módját, megismerkedtek a honvédségnél rendszeresített AK-63/D gépkarabély biztonságos kezelésének technikájával és részt vettek alaki foglalkozásokon is. Videón mutatjuk az akkori kiképzést:

Később a tájoló és a katonai térkép használata, a távolságmérés, irányszög meghatározása, menetvonal tervezése következett. Volt tájékozódási gyakorlat is térképpel és anélkül, és megmutatták nekik, hogyan kell szakszerűen átvizsgálni az emberek ruházatát és a gépjárműveket.

A héten az egyik legnagyobb próba nyilván az éleslövészet volt, a jelöltek közül sokan életükben először sütöttek el fegyvert. Mielőtt a tartalékosok a célpontokra lőttek volna, gyakorolták a gépkarabély szét-és összeszerelését, felidézték a biztonsági rendszabályokat, az alaki feladatokat. Majd éleslőszert tettek a gépkarabélyba, és először 100 méterről egy körös mellalakra, majd ha ez már jól ment, 200 méterről egy bukócélra lőttek (utóbbinál nem számít, pontosan hol találják el, csak az, hogy lebukjon).

A katonai tereptan során egy – jó esetben, azaz eltévedés nélkül – tíz kilométeres menetelés várt a tartalékosokra, természetesen menetfelszerelésben, hátizsákkal, fegyverrel. Útközben egy-egy ponton hasznosítaniuk kellett, amit a térképolvasásról, a tájoló használatáról, a terepen való tájékozódásról tanultak.

A harcászati foglalkozások során szintén az alapokat fektették le, azaz hogyan kell a fegyverrel mozogni a harcmezőn, mi a lényege a tűzpár mozgásnak, a tüzelés és a mozgás összhangjának, amikor az egyik katona (vagy a raj egyik csoportja lő) lövést ad le, a másik katona (vagy csoport) pedig pozíciót vált, majd fordítva, a szerepek megcserélődnek. Megmutatták a kiképzők azt is, mindezt hogyan lehet alkalmazni támadáskor és az ellenség támadása előli kitéréskor. Bonyolultabb szituációk is szerepeltek a programban, mint az ellenség átkarolással történő megsemmisítése. Ezeknél a feladatoknál vaklőszert használtak a tartalékosok.

A most végzett 134 területvédelmi tartalékos a jövőben részt vehet a Magyar Honvédség gyakorlataiban, valamint a megyei honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokban – mondta el Nagy Viktor alezredes. A tartalékosokat évente négy alkalommal öt (azaz összesen húsz) napra, napi 8 órára hívhatják be. Hogy mikor, arról előzetesen egyeztetnek és időben tájékoztatják az érintetteket és munkáltatójukat is. Az önkéntes tartalékos munkáltatója a tényleges katonai szolgálatteljesítés, valamint az ezzel kapcsolatban kiadott pótszabadság időtartamára kompenzációra jogosult, amit utólag fizetnek ki.

Nagy Viktor kijelentette: a 134 eddig felkészített önkéntes a tartalékos rendszer fejlesztésében jó eredménynek számít, de természetesen folytatják a munkát, a további felkészítést, és folyamatosan indítják az újabb csoportokat, amíg a járási századokat fel nem töltik. Az alezredes hozzátette: a jelentkezők hozzáállása példaértékű, látszik rajtuk, hogy azért csinálják, mert érdekli őket a kiképzés és a katonai szolgálat. Eddig senkitől nem érkezett olyan jelzés, hogy félbehagyná a felkészítést, noha sokan közülük munka és család mellett vállalták a kiképzést és a szolgálatot. A tatárszentgyörgyi napok ráadásul tényleg nem kis megterhelést jelentenek, gyakorlatilag reggel 7-től este 7-ig folyamatosan zajlik a kiképzés a lőtéren.

Mi jár a szolgálatért?

Az önkéntes területvédelmi tartalékos katona a szerződéskötés után egyszeri szerződéskötési díjra (bruttó 32 000 forint), továbbá­ utólag, rendelkezésre állási díjra jogosult (ez igazodik a mindenkori minimálbér összegéhez, amely jelenleg bruttó 138 000 forint/év). A tényleges szolgálatteljesítése idejére a szerződésében foglalt beosztásához előírt, rendfokozat szerinti alapilletményt kap minden területvédelmi tartalékos, emellett laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési és ­hadiruházati ellátásra, továbbá egyes szociális támogatásokra is jogosultak.