Főutakon is lehet tekerni, csak a forgalom miatt nem mindenhol érdemes

Az egyik legfontosabb szabály: ha van kerékpár­út az út mellett, akkor a bicikliseknek kötelező azt használniuk, még akkor is, ha nagyon rossz a burkolata – hívta fel a figyelmet Barna Imre, a Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezetének elnöke. Hozzátette, itthon azért sajnos még nincsenek a biciklisek saját aszfaltcsíkokkal elkényeztetve, kerékpárúton még a megyeszékhelyről is csak Nagykőrösre és Városföldre juthatunk el a környező települések közül (valamint a Kecs­keméthez tartozó Hetényegyházára, de a hetényi bicajút minőségéről jobb szót sem ejteni). Régóta fájó pont, hogy Kecs­kemét és Tőserdő között pár kilométer leaszfaltozása még mindig hiányzik egy kellemes hétvégi kiránduláshoz (úgy tudni, most már arról készülnek tervek, hogy a kerékpárút nem is a 44-es mellett fut majd, hanem a szentkirályi bekötőút mellett, majd Szentkirály előtt kanyarodik el Lakitelek felé).

Lehet-e a főutakon tekerni? – ez egy igen gyakori kérdés, és meglehetősen sok fals információ kering erről a világhálón. Barna Imre ezt is segített helyretenni.

– Makacsul tartja magát az a tévhit – ami valószínűleg a régi szabályozásból ered –, hogy egy számjegyű utakon tilos a kerékpározás. Ez nincs így, a megyében gyakorlatilag az összes közúton lehet, beleértve a főutakat is – folytatta Barna Imre. – A Magyar Közút szinte mindenhol le is szedte a kerékpáros közlekedést tiltó táblákat. Több úton már régóta nem volt indokolt jelenlétük, hiszen az 5-ösön az autópálya megépülése óta erősen visszaesett a forgalom. Apropó, M5-ös: a sztráda természetesen kivétel, oda nem mehetnek fel a bringások, és a kétszer kétsávos autóutakra sem.

Barna Imre ugyanakkor hangsúlyozta: attól, hogy elvileg mindenhol szabad lenne a pálya a bicikliseknek, azért nem minden főúttal érdemes kísérletezniük. Az 52-estől például óva int mindenkit, az út közismerten rossz minősége és a nagy forgalom miatt. De úgy véli, aki felelősségteljesen közlekedik, magától is belátja ezt.

A KRESZ kifejezetten tiltja, hogy a kerékpárosok az úton egymás mellett haladjanak, azaz csak libasorban mehetnek. Barna Imre szerint ez nem túl életszerű előírás, az alsóbbrendű útvonalakon lehetnének megengedőbbek a szabályok. Ha az út széle nagyon töredezett vagy hullámos, akkor viszont a kerékpáros bentebb húzódhat a forgalmi sávba.

Az egyelőre nincs tételesen rögzítve, a gépjárművezető kerékpáros előzésekor mekkora oldaltávolságot köteles tartani. A „megfelelő” jelzőt sajnos egyes sofőrök akár 10–20 centinek is képesek értelmezni, veszélyeztetve a biciklisek testi épségét. Változhat a helyzet, legalábbis papíron: a Magyar Kerékpárosklub beadott egy tervezetet, ami 1,5 méterben szabná meg a minimális oldaltávolságot.

Ha nagyobb társaság, család biciklizik együtt közúton, pláne, ha gyerekek is vannak a csoportban, akkor elöl és hátul mindenképpen tapasztalt bringás legyen. Főleg a sort záró tagnak van fontos szerepe, mert ő tartja a kapcsolatot a hátulról érkező autósokkal, és adott esetben szabályozni is tudja, a kocsik mikor kezdjenek előzésbe. Nyilván csak olyan gyermeket érdemes közúti forgalomba vinni, aki jól tud kormányozni, biztos a koor­dinációja, és nem ijed meg a járművektől, mert nincs rosszabb egy váratlan mozdulatnál – emeli ki Barna Imre.

Mindenképpen érdemes szót ejteni a láthatóságról is. A lámpák és a fényvisszaverős mellény használata csak rossz látási viszonyok között és éjszaka kötelező, de a kerékpárosnál kell lenniük.

A bukósisak hazánkban csak ajánlott. Barna Imre viszont amondó: a bukás 5 és 30 kilométer per órás sebességnél is veszélyes lehet, ha a fejét üti be valaki, úgyhogy jobb az óvatosság.

Senki ne vállalja magát túl!

Kézenfekvő, de ezt sem árt tisztázni: mindenkinek, aki most próbálgatja a kerékpáros túrázást, az erőnlétéhez célszerű igazítania a teljesíteni kívánt távolságokat. A 40–50 kilométer az Alföldön kezdésre ideálisnak tűnik, mert egy kellemes, 13–15 kilométer per órás sebességgel egy délelőtt lazán teljesíthető. Barna Imre szerint olyan egyenletes tempót válasszunk, amikor a pulzus nem is emelkedik, hosszú távon is bírjuk, és közben nem küzdünk légszomjjal, tudunk akár beszélgetni is. Nagyon fontos a folyadék és szénhidrát pótlása, legyen nálunk víz és izotóniás ital, szendvics, szőlőcukor vagy csoki.

A Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezete egyébként havi rendszerességgel szervez túrákat, ezekre várnak mindenkit, akik kedvet éreznek egy nem megerőltető biciklizéshez jó társaságban. Most hétvégén igazán családbarát lesz a kirándulásuk, a kecskeméti főtérről tekernek ki a hetényegyházi Vackor Várba a Muzsikál az erdő program keretében. Nyáron terveznek még éjszakai csillagleső túrát, elmennek a Szolnoki Zenei Fesztiválra és a bugaci pásztorkutyás versenyre is.