A Kalocsai Rendőrkapitányság eredményessége az országos és a megyei átlagot is meghaladta

A város területén tavaly 223 bűncselekmény történt, ami a tendenciákat nézve az elmúlt évek legalacsonyabb száma. A közterületen elkövetett bűncselekmények száma ugyan kicsit több, mint az előző években, ennek oka, hogy ebbe a kategóriába sorolják a közterületen ittasan, bódult állapotban, vagy a járművezetés eltiltás hatály alatt vezető személyek elfogását is.

Szintén beszédes adat a 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények aránya, ami Kalocsa városban 1455. A megyei átlag 1715, azaz Kalocsa a bűnügyileg kevésbé fertőzött települések közé tartozik. A lakosságot leginkább foglalkoztató vagyon elleni bűncselekményeket tekintve tavaly 62 ilyen eset volt, ami szintén évekre visszamenőleg a legkedvezőbb adat. A városban tavaly 7 lakásbetörés történt, hatnak már meg is van az elkövetője. Az elmúlt évben a városban egy rablást, két gépkocsi feltörést regisztráltak, ezek tettesei maradéktalanul rendőrkézre kerültek.

Bóbis Attila szerint tavaly 84,6 százalékos volt az eredményességi mutató, ami szerint az ismeretlen elkövetők ellen indult eljárásokban – rendőrkapitánysági szinten – 74,6 százalékban derítették fel a tetteseket. Azokat az ügyeket, amelyekben nem voltak sikeresek, újra meg újra előveszik. 

A tulajdon elleni szabálysértésekről, tehát az 50 ezer forintos értékhatár alatti lopásokról, rongálásokról, csalásokról kifejtették: Kalocsán tavaly 98 ilyen eset volt, és ebben benne vannak a bolti lopások is. Itt sajnos nagy sikerekről nem tudnak beszámolni, csupán közel 40 százalékban találták meg az ismeretlen elkövetőt. Biztató, hogy az idei év első négy hónapjában 60 százalék fölött járnak, tehát előre tudtak lépni, azon dolgoznak, hogy ezen a területen is tovább javulnak a mutatók.

A baleseti statisztikára áttérve Bóbis Attila arról értekezett, hogy tavaly 16 személyi sérüléses baleset történt a városban, ami a legkevesebb az elmúlt években. Sajnos volt egy halálos kimenetelű baleset is. – Ha megnézzük az elmúlt éveket, a közterületi intézkedések számát tekintve markáns emelkedés látszik. Ez azt jelenti, hogy aktívabb rendőri jelenlétet tudunk produkálni a közutakon  – fogalmazott a rendőrkapitány. 

Az alezredes a statisztikai adatok bemutatásán és értelmezésén túl arról is beszámolt, hogy kinevezése után első dolga volt, megnézni, a riasztás után átlagosan mennyi idő alatt érnek ki a rendőrök a teljes illetékességi területen. Ez bőven 20 perc fölött volt, ami a mai állás szerint 15 perc. 

A jövőről szólva aláhúzta: 

Az épülő Duna-híd átadása utáni helyzetről szólva Bóbis Attila azt fogalmazta meg: több térfigyelő kamerára lesz szükség a jövőben, célzottan, egy-egy forgalmasabb csomópontban, továbbá két motoros rendőr szolgálatba állítását is tervezik.

A beszámolót személyes jelenlétével megtisztelő dr. Gulyás Zsolt dandártábornok, a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetője, aki elmondta, a vármegyében a látható rendőrséget szeretné megvalósítani, mert az emberek nem rendőrautókat akarnak látni, hanem rendőröket, akik teszik a dolgukat, ha szükséges, intézkednek. A cél, hogy ebből többet érzékeljen a lakosság. 

A dandártábornok úgy fogalmazott: a kábítószer és a pszichoaktív anyagokkal szembeni fellépés, a terjesztői magatartás visszaszorítása kiemelt feladat. Ennek érdekében alakult meg a Bács-Kiskun Vármegyei Bűnmegelőzési Tanács, melyben munkában a járási székhelyű városok polgármesterei is részt vesznek, így dr. Filvig Géza. A főkapitány arról is beszámolt, hogy a legtöbb halálos kimenetelű baleset a Bács-Kiskunban történt, és az ittas vezetések számát tekintve is első helyen állunk, 13 százalékkal. Van olyan része a megyének, ahol ez 25 százalék. A passzív biztonsági eszközök használatával is rosszul állunk, a balesetek 33 százalékánál a személyi sérülést vagy a halált el lehetett volna kerülni, ha a biztonsági övet bekapcsolják. 

A képviselő-testület a rendőrségi beszámolót egyhangúlag elfogadta.